Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

A birtok és a birtokvédelem. 47 elfoglalt teriilet visszabocsátására van irányozva. Miután pedig a közlekedési utak feletti felügyelet és rendelkezés a közigazgatási hatóság jogkörébe és nem a polgári bíróság hatáskörébe tartozik; e pernek tárgya felett biróság nem Ítélhet, mit sem változtatván ezen az a körülmény, hogy a XVIII. alatti tárgyalási jegyzőkönyvhöz 2. NB. alatt mellékelt ideiglenes szerződés, mely szerint verőczei és a Kismaros községi útvonalból elfoglalt területnek felperes község által eladása a vármegye által jóváhagyatott, mivel ezzel a közigazgatási hatóság jogköréhez tartozó rendelkezési jog meg nem szűnt, annál kevésbbé ruháztatott a bíróságra, a minthogy az át sem is ruházható. (1890 május 29-én 752. sz. a.) 108. Visszahelyezési keresettel csak oly úthasználatnak megháboritása orvosolható, mely más tulajdonát képező ingatlanon mint dologbani jog gyakoroltatott, ily jog pedig csak szolgalmi jog lehet, mint a tulajdonban foglalt összes jogok egyike; e szerint az úthasználatnak, hogy annak megháboritása visszahelyezési keresetnek alapját képezhesse, szolgalmi jog jellegével kell birnia, vagyis az utat használó szándékának oda irányzottnak kell lennie, hogy azt vagy mint már megszerzett szolgalmi jogot, vagy hogy a birtoklást mint a jognak elbirtoklás által való megszerzésére alkalmast gyakorolja. (Curia 1886 márczius 3-ári 7525/1885. sz. a.) 109. Csak az oly úthasználat szolgálhat sommás visszahelyezés alapjául, melyre feltétlen és szerződésen alapuló gyakorlatot felperesek kimutatni képesek. Curia: Felperesek keresetükben maguk beismerik, hogy azon átjárás, melybe magukat visszahelyeztetni kérik, az alperes beltelkén és magánhidján keresztül vezet; minthogy pedig a beltelek már magában véve is oly zárt helynek tekintendő, mely feltételezi, hogy az azon való átjárás csakis a tulajdonos elnézésétől és engedélyezésétől függ, felperesek pedig öly feltétlen és szerződésen alapuló gyakorlatot, melynek alapján az igénybe vett átjárást jogosan követelhetnék, kimutatni nem képesek, felpereseket keresetükkel jelen esetben annál is inkább elutasítani kellett, mert a kihallgatott tanuk legnagyobb része csak az 1880. évet megelőző időn át gyakorolt használatról tanúskodik, az 188Ó. évi használatról tanúskodó B. Márton és Gy. József tanuk pedig azt állítják, hogy a felperesek széna-termésének a per tárgyát képező uton való kifuvarozását egyenesen az alperes nejétől előre kikért, engedélyezés mellett eszközölték. (1882 november 3-án 7441/1882. sz. a. Ugyanezt mondotta ki Curia 1884 július 31-én 4625. sz. a., Curia 1885. 7525. sz. a., Curia 1888 október 18-án 8448/1888. sz. a. is.) 110. Sommás visszahelyezési perben vizsgálat tárgyát csupán az képezi, vájjon felperes birtokában volt-e az állitólagos megháboritás előtt azon dolognak vagy jognak, melybe magát visszahelyeztetni kéri, s forog-e fenn birtokháboritás.