Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

A birtok és a birtokvédelem. 45 Curia: Helybenhagyja, mert felperes nem bizonyította azt, hogy alperesek az idő alatt, mig közös háztartásban éltek, őt a bérlemény közös használatától eltiltották volna, az által pedig, hogy előadása szerint férje házát az 1889. május havában elhagyta, a közös használati jognak gyakorlásától önként állott el s igy alperesek önhatalmú ténye fenn nem forogván, sommás visszahelyezésnek helye nem lehet és mert az 1890. évi márczius havában, midőn alperesek az osztatlanul kezelt földek egy részének felszántását nem engedték meg, felperest a haszonbérlet közös használatában, melynek gyakorlatát meg sem kisérelte, akkor sem akadályozták. (1891 július 28-án. 4704/1890. sz. a.) 103. A férj neje ingatlan vagyona közös birtokosának nem tekinthető, hanem csak kezelőjének, s nincs jogosítva magát az ingatlannak birtokába sommás uton visszahelyeztetni. Curia: A házassági közösségben élő férj eltérő házassági egyezmény nem létében nem tekinthető neje ingatlan vagyona közös birtokosának, hanem akkor, ha neje beleegyezik, csak kezelőjének, következésképen ha neje őt a kezeléstől tényleg megfosztja, nem lehet jogositva magát az ingatlanok birtokába sommás uton visszahelyeztetni, mert a visszahelyezési keresetnek mindkét kelléke, a valóságos békés birtoklás és egy ily jellegű birtoklásnak megháboritása hiányzik. A mi pedig az ingóságokat illeti, ha azokra, illetve azoknak egy részére a törvény vagy szerződés alapján tulajdoni igényt tart, ebbeli igények kimutatása és megitéltetése mellett a megfelelő ügyuton követelheti azoknak birtokába bocsátását, esetleg értékük megtérítését, de semmi esetre sem azt, hogy a tulajdon jogkérdés mellőzésével egyedül a házassági együttélés alapján sommás visszahelyezés Utján helyeztessék azoknak egyedüli vagy közös birtokába. Felperes tehát keresetével helyesen utasíttatott el. (1891 július 29-én. 5545. sz. a.) 104. A nőnek az a ténye, hogy a férj elköltözése előtt közösen birtokolt ingatlanon volt termést beszedte és magáénak tartja, birtokháboritásnak nem tekinthető, s ily czimen sommás visszahelyezési kereset nem indítható. Szegedi tábla: Felperes beismerte, hogy alperest (nejét), az azzal folytatott közös háztartást és birtoklást önként hagyta el, nem tagadta azt sem, hogy az azelőtt közösen birtokolt ingatlanokat azután, a mint felperes a közös birtoklással felhagyott, azt alperes művelte, minélfogva alperesnek az a ténye, hogy a felperes elköltözése előtt közösen ' birtokolt kereseti ingatlanokon volt termést beszedte és magáénak tartja, birtokháboritásnak nem tekinthető és pedig azért nem, mert a fentebbi tényállás szerint kétségtelen lévén az, hogy felperes önként hagyott fel a birtoklással, ilyen körülmények között alperes terhére nem állapitható meg olyan tény vagy cselekmény, a mely a birtokháboritás elkövetéséhez feltétlenül szükséges. — (Curia helybenhagyja 1892 deczember 9-én. 11287. sz. a.)