Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

A birtok és a birtokvédelem. 41 Indokok: Alpereseket azon cselekményük miatt, hogy a per tárgyát képező állatokat a magánzálogolás jogán a legelőről elhajtották s igy önhatalmúlag felperes birtokából elvonták, birtokháboritóknak kellett kimondani s ugy őket valamint érettük a védelmet elvállaló beavatkozót a fentemiitett állatok visszabocsátására kötelezni; mert ha bebizonyitottnak vétetnék is azon alperesi állítás, hogy felperes a perbe avatkozó erdejéből 8 darab oly tönköt vágott le és szállított is el, mely a levágás és elszállításra kijelölve nem volt, alpereseket ez esetben is az 1879 : XXXI. t.-cz. 146. §. alapján a magánzálogolás joga csak a tettenkapás alkalmára s csak azon eszközökre illeti, melyek a törvényellenes cselekmény elkövetésekor annak elkövetőjénél találtat­tak ; azonban sem eredeti alperesek, sem beavatkozó a per során nem is állították, hogy felperes tettenkapatott s a zálogolás a tettenkapás alkalmával eszközöltetett volna, sőt M. Simeon és M. Detre felperesi tanuk eskü alatt tett vallomásával perrendszerüen bizonyítva van, hogy felperes állatai nem a tettenkapás alkalmával vétettek el, hanem alperesek V. Gligor és V. Juon erdőőrök által felperes és társai részé­ről beavatkozótól haszonbérbe bírt legelőről később hajtatták el. (1886 deczember 32-án 6719. sz. a.) Curia: A másodbirósági Ítélet helybenhagyatik. Indokok: Az alperesként fellépő gróf A. Gyula azt, hogy felperes falopáson tetten éretett utói, a tárgyalások alkalmával állította ugyan és ezen körül­mény M. Juon és M. Vaszilie tanuk vallomásai által is támogattatik, tekintve azonban, hogy mivel sem lett bizonyítva az, hogy a felperestől lefoglalt marhák a falopásnál eszközül szándékoltattak felhasználtatni, de ezen körülmény a tehenek tekintetében kizártnak is jelentkezik, kétségtelen, hogy a perbe vont erdővédek az által, hogy felperes marháit a tett elkövetésétől mintegy 300 lépésnyire fekvő legelőről elhajtották, oly önhatalmú cselekményt követtek el, mely által felperest marháinak használatában megháborították. (1887 július 12-én 1650. sz. a.) 92. Nem képez kisebb hatalmaskodást oly tény, mely által a tulaj­donos a birtokán való átmenetelt kivánja meggátolni, és pedig még akkor sem, ha az átkelés megakadályozása alkalmával a jogtalanul átkelni czélzó egyén vagyonában kárt okozott is. (Curia 1875 július 2-án 5138. sz. a.) 93. A telekkönyvi tulajdonos egymagában a társtulajdonosok hozzájárulása és ekként a tulajdonuk arányának megállapítása nélkül is jogosítva van a közös osztatlan tulajdon tárgyát képező ingatlan birtokát megvédeni, foglalás esetében azt annak birlalójától visszaköve­telni és ez irányban pert indítani. Curia: Felperes, mint telekkönyvi tulajdonos egymagában a társ­tulajdonosok hozzájárulása és ekként a tulajdonuk arányának megálla­pítása nélkül is jogosítva van a közös osztatlan tulajdon tárgyát képező ingatlan birtokát megvédeni, foglalás esetében azt annak birlaló­jától visszakövetelni és ez irányban pert indítani, a per érdemére

Next

/
Thumbnails
Contents