Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

40 A birtok és a birtokvédelem. dalmi birtokon legeltetik, kétségtelen, hogy birtokháboritás nem forog fenn s visszahelyezésre szükség nincs, miért is felperest keresetével elutasítani kellett. (1891 április 10-én 1719. sz. a.) 90. A bérelt helyiség külső falára ragasztott hirdetések eltávolí­tása a bérbevevő által birtokháboritást képez. Budapesti tábla: Az 1885 november 7-én kormányhatóságilag is jóváhagyott fővárosi lakbérleti szabályok 23., 30. és 32. §-ainak egybe­vetéséből nyilvánvaló, hogy valamely bérbeadott lakás és bolt ialai csak annyiban tekinthetők a bérlő használatában állónak, mennyiben a bérelt lakás, és bolt használhatása végett feltétlenül szükségesek, vagyis a bolt s lakás bérbevételével a bérlő azok falainak csak belső részére nyer használati jogot; a külső részére csak ugy, ha az iránt való joga a bérleti szerződésben világosan kiköttetett. Alperes nem is állitotta, nem hogy igazolta volna, hogy a felperestől bérlett boltot és lakást oly kikötéssel vette volna ki, hogy azok falai külső, különösen pedig utcza felőli részének a használata is őt illeti a bérlet tartama alatt, kétségtelen tehát, hogy a kérdéses falak eme külső, különösen pedig utczai része alperesnek birtokába s használatába át nem enged­tetett. Minthogy alperes nem is állitotta, de valószinüséggel sem bir a fenforgó körülmények közt, hogy felperes bérbeadó háztulajdonos azon eljárása, miszerint az alperesi bolt mellett a fal külső oldalára a bérlet felmondása folytán szükségessé vált bérbeadási hirdetményt ragasztott fel, a bérleményi bolt s lakás használatában őt legkevésbé is zavarná vagy gátolná-; minthogy továbbá alperes akkor, midőn az ily hirdet­ményeket a felperes kétségtelen birtokában levő külső falról ismételten eltávolitá s azok kifüggesztését,, felperes ahhoz való jogának kétségbe vonásával megakadályozta, ez eljárásával felperest a fal külső oldalára vonatkozó birtokában s használati jogában megkárositotta, ennélfogva az elsőbirói Ítélet megváltoztatásával alperest eme birtokháboritó eljárástól eltiltani s illetve annak tűrésére kötelezni kellett, hogy fel­peres, a kérdéses bolt s lakás bérbeadására vonatkozó hirdetményt a bolt mellett, külső utczai oldalára alkalmaztasson. (1891 július 2-án 24985. sz. a. Curia helybenhagyja 1891 október 21-én 6786. sz. a.) 91. Marhák magánzálogolásának csak tettenkapás esetén lévén helye, ennek hiányában a marhák elhajtása birtokháboritást képez. Alperes erdőőrök felperes marháit tilalmas erdőben találták és falopást vitatván az 1879: XXXI. t.-cz. 146. §. alapján zálogul behaj­tották. Az erdő tulajdonosa a perbe avatkozott. Az alsójárai járás­bíróság ezen védekezést elfogadta. Marosvásárhelyi tábla: Az elsőbirói ítélet megváltoztattatik és kimondatik, hogy alperesek azon cselekményük által, hogy felperes tulaj­donát képező 4 ökröt, 3 tehenet és egy borjut zálogképen a legelőről elhajtván, annak birtokából önhatalmúlag elvonták, birtokháboritást követtek el.

Next

/
Thumbnails
Contents