Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

458 Telekkönyvi rendtartás. 151. A kiigazítási per tárgya csak a helyszínelésnél elkövetett hibák orvoslására terjedhetvén, az ily perben történt elmarasztalás a vesztes felet nem gátolja abban, hogy tulajdonjogát külön keresettel ne érvényesíthesse. (Curia 1886 november 23. 5693. szám) Lásd ellentétes: 5693/1874. sz. a 3. §. VI. rovata alatt. 152. A 32 évi elévülési időszakra nézve a magyar törvények hatálya visszaállíttatván, e részben az osztrák polgári törvénykönyv 1494. §-ának rendelkezése többé nem irányadó, tehát a törvényesen képviselt kiskorúak kereshetőségi joga is a fenti idő alatt elévül. Az elbirtokló esetleges rosszhiszeműsége nem áll az elbirtoklás útjában, ha be nem igazoltatik, hogy a törvény által tiltott módon jutott a birtokba. A telekkönyvi első felvétel a már megkezdett közönséges elbirtoklást félbe nem szakitja, és ezen felvétel alapján a három évi elbirtoklásnak sincs helye. A telekkönyv az abba felvett térmértékért nem szavatol. (Birtokper. Curia 1890 január 7. 3780/1889. sz.) 153. A nyilvánkönyvi állásba vetett bizalomra csak oly személyek hivatkozhatnak, kiknek az ellenkezőről meggyőződni alkalmuk nem volt, illetve az ingatlannak gondos megtekintése után sem lehetett. (Curia 1888 január 4. 4612/1887. sz. Lásd ind. az 54. §-nál. Azonos 10096/1893. sz.) 154. A tulajdonjog megítélése iránt az is indíthat keresetet, a ki mint nyilvánkönyvön kívüli tulajdonos az ingatlant már eladta, mert ő a vevővel szemben csak akként tehet eleget szerződési kötelezettségének, ha az eladott ingatlan nyilvánkönyvi tulajdonjogát megszerzi. (Curia 1891 szeptember 30. 3092. sz.) 155. Oly esetben, midőn az örökhagyó nevére telekkönyvezett birtok az örökösök által eladatván, a tulajdonjog érvényesítése végett az örökösök ellen indíttatik a per, ha azok örökösöknek bíróilag elismerve, s így a telekkönyvben tulajdonosként bekebelezve nincsenek, tartozik felperes azokat az adatokat, melyekből a perbe idézett alpereseknek öröklési joga kitűnik, hitelesen kimutatni; mert az a körülmény, hogy a hagyaték helyesen van-e képviselve, hivatalból is vizsgálandó. (Curia 11236/1874. sz.) 156. Az örökhagyó nevén álló ingatlanok tulajdonjoga iránt indított perben csak minden örökös megidézésével lehet határozni. Az, a ki valamely ingatlan bizonyos részét kéri megítéltetni, azt a helyi fekvés szerint megjelölni s a felosztás miként eszközlése czéljából térrajzot csatolni tartozik, mert ellenesetben keresete fölött végrehajtható Ítélet nem hozható. (Curia 1876 szeptember 26. 8869. sz.) 157. A telekkönyvi tulajdonos jogosított az ingatlan birtokát, mint a tulajdonjog folyományát követelni, de csak abban az esetben, ha a