Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

36 A birtok és a birtokvédelem. 74. Birtokháboritást követ, el, a ki egy másikkal osztatlan közös udvarterületen épült, habár az ő kizárólagos tulajdonát képező építményt lebontva, annak helyén az előbbinél nagyobb területen uj épületet építtet és az által a közös udvarterülettől kizárólagos használatára foglalást eszközöl. (Curia 10362/1894. Azonos Curia 1894 július 25-én 6862/1894. sz. a.) 75. Birtokháboritást követ el a tulajdonostárs a közös ingatlanon, ha oly nemű átalakítást eszközöl, mely a másik tulajdonostársat a közös dolog használatában gátolja. (Curia május 31-én 3892/1895. sz. a.) 76. Kutásás a közös udvaron önmagában véve még, birtokháboritást nem képez. Curia: Felpereseknek saját előadásuk, sőt a megtartott birói szemle szerint is Stepanó községben 38/a. és 38/b. számú házaknak alperes közös udvarát közösen használják s annak tényleg közös birtokában vannak, ebhez képest alperes az udvarnak közös használatából felpereseket nem zárván ki, birokbáboritás esete nem forog fenn. Azon körülmény pedig, hogy alperes a közös udvaron közös használatra egy uj kutat ásatott, a birtokháboritás tényálladékának megállapitására nem alkalmas, mert felperesek alperes tagadása ellenében mivel sem bizonyították, hogy a kut ásatása által a közös udvarnak közös használatában akadályozva volnának és mert felperesek maguk is elismerik, hogy a közös udvaron levő régi kut vize elfogyott s az ez idő szerint nem használható. (1892 márezius 3-án. 1063/1891. sz. a.) 77. Birtokháboritást képez, ha a közös kut használatát az egy tulajdonostárs megakadályozza. Curia: A keresetnek hely adandó volt, mert a tanuk vallomása szerint peresfelek közt az az egyezség jött létre, hogy felperes a 70. szám alatti házhoz tartozó kutat ugy használhatja, a mint az addig használtatott. Ez a használati mód pedig abból állott, a mint azt a felperesi állitással egyezőleg tanuk bizonyítják, hogy a peresfelek közös jogelőde marháit itatás végett a kúthoz hajtotta, azt pedig tanuk vallják, hogy felperes is hajtotta marháit a kérdéses kúthoz itatni. Minthogy ezek szerint felperes a kérdéses kut használatához ugy a jogszerű czimet, valamint a tettleges használatot bizonyitotta s minthogy abban az esetben, ha a megháborított fél birtoklásának jogosultságát, kimutatta, bármilyen rövid ideig volt is birtokban, visszahelyezést kérhet, ennélfogva felperes a kútnak egyezségileg megállapított használatába visszahelyezendő volt. (1891 jun. 11-én. 3534. sz. a.) 78. Saját kerítésének lebontása nem képez birtokháboritást a szomszéd ellenében. Tábla: Alperes védekezésének értelme az, hogy a kerítést kizárólag ő és az ő jogelődei használták, s ez által tagadta alperes azt is,, hogy azt a kerítést felperes használta s hogy a kerítésen túllévő terű-