Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

A birtok és a birtokvédelem. 35 72. Valamely dologra fennálló tulajdonközösség esetében az egyik tulajdonostárs által a fennálló tényleges állapoton egyoldalulag előidézett változás birtokháboritást képez. Curia: A kihallgatott tanuk vallomásából az tűnik ki, hogy a peres malom használatára nézve annak birtokosai 14—15 évvel ezelőtt abban állapodtak meg, hogy a malomhelyiséget deszkafallal két részre osztják s ezen részeken belül használja mindenki a maga malomkövét és kitűnik az is, hogy a malom elkeritett egyik részében A. János alperesnek egy, ugyanazon malom elkeritett másik részében felperesnek és társainak elébb egy, utóbb két malomköve volt. Ilyen állapotban létezett a malom a legújabb időig is, mert alperesek nem vonták kétségbe azt a kereseti áÜitást, hogy ők a deszkafalat közvetlenül a kereset inditása előtt, vagyis 1891 június 9-én szedték szét, noha mint ez a tanúvallomásokból kitűnik, A. János alperesnek, A. István időközben 1 felperes társának, H.-nak birtokjutalékát, mely a malom felperesi oldalán gyakorolt használatból állott, megvette és hogy a tulajdonostársaság a malmot ilyen elkeritett állapotban használták, azt nem czáfolja meg D. Anna tanú vallomása sem, mert ez a tanú is azt bizonyitja, hogy a mióta A.-ék a H.-féle malomrészt megvették, a deszkafalat, midőn a H. jogán gyakorolható őrlés reájuk került, szétszedték ugyan, de az őrlési hét lefolytával ismét összeállították. Tekintettel tehát arra, hogy valamely dologra nézve fennálló tulajdonközösség esetében sincsenek a tulajdonostársak jogositva arra, hogy a dolog használatára nézve fennálló tényleges állapoton egyoldalulag változást idézzenek elő és mindenik birtokostársnak joga van birtokostársa ellen is háboritás esetében a tényleges előbbi állapot visszaállítását sommás visszahelyezési per utján követemi, felperes keresetének ilyen értelemben és terjedelemben helyt adni, az előbbi állapotban a malom egy deszkafallal két részre volt osztva, alpereseket, kik ezt a deszkafalat szétrombolták, annak helyreállítására kötelezni kellett. Az a körülmény, hogy a kereset megindítása után felperes malomrésze nyilvános árverésen eladatott és alperesek mint vevők tulajdonává vált, az előbbi állapot helyreállítása elrendelésének útjában azért nem áll, mert alperesek nem igazolták, hogy a szóban forgó árverés jogerőre emelkedett volna. (1892 november 30-án 10751. sz. a.) 73. Az egyik tulajdonostárs, az által, hogy a közös tulajdont képező beltelken építkezik, nem követ el olyan önhatalmú tényt, mely birtokháboritásnak volna minősíthető. Curia: Felperesek elutasittatnak. Mert a feleknek kölcsönös előadásából nyilvánvaló, hogy a királyhelmeczi 36. és 37. hr. számú beltelek a peres feleknek jogilag osztatlan közös tulajdonát képezi, ebből kifolyólag alperes az által, hogy az ő közös tulajdonát is képező beltelken építkezett, azért nem követett el oly önhatalmú és sommás visszahelyezés alapjául szolgálható tényt, mely birtokháboritásnak volna tekinthető, mivel felperesek maguk sem állították, annál kevésbé bizonyították, hogy alperest az építkezéstől bírói uton eltiltották, avagy az építkezés megszüntetése iránt lépéseket tettek volna. (J. 1889. 202.) 3*