Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

II. Illetékesség. (Hatáskör.) 3. §. 429 támadott végzésben foglalt indokokból az elsőbiróság Ítéletének hivatal­bóli megsemmisítése helyesen mondatott ki, ez esetben annál inkább, mert a 17. számú telekkönyvi kivonatból kitetszőleg, a telekkönyvi hatóságot az eljárt törvényszéktől különböző biróság, vagyis a hosszu­aszói kir. járásbíróság gyakorolja. A perbeli eljárás megsemmisítése és a kereset visszaadása iránti intézkedés azonban, tekintettel az 1881 : LIX. t.-cz. 5. §-ának rendelkezésére, mellőzendő és az elsőbiróság ezen §. vég­tétele értelmében leendő eljárásra utasítandó volt. (1885 május 26. 3593. sz.) 10. Telekkönyvi hatósággal ruháztatván fel valamely járásbíróság, ennek következtében hivatott ítélni olyan perben is, a mely a területén fekvő ingatlanokra vonatkozóan a törvényszék, mint telekkönyvi hatóság előtt abban az időben indíttatott, a mikor még ennek hatáskörébe tar­toztak a peres ingatlanok, habár a perben a kir. törvényszék már ítéletet is hozott, de ezt az ítéletet a másodbiróság feloldotta. (Curia 1885 június 9. 3795. szám.) 11. A telekkönyvi kiigazítási kereset a telekkönyvi hatóság hatás­körébe tartozik, s ez alól eltérésnek még abban az esetben sincs helye, ha ebben a perben harmadik személy rosszhiszeműen szerzett tulajdon­jogának kitörlése is kéretik. A felmerült illetőségi összeütközés elintézéséül a per eldöntésére a kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság mondatik ki illetékesnek. Mert a helyszíneléskor felvett telek jegyzőkönyv kiigazítására irányzott kereset oly telekkönyvi ügyet képez, mely a telekkönyvi rendtartás I. része szerint az illető telekkönyvi hatóság által intézendő el, s a melyre nézve az 1868 : LIV. t.-cz. 53. §-ához képest nincs eltérésnek helye a rendes­birói illetőségtől. Az 1881 : LIX. t.-cz. 6. §-ának rendelkezése pedig a Curia 29. p. számú teljes ülési döntvénye szerint nem terjed ki a telekkönyvi kiigazítási keresetekre. És végre az, hogy felperes a beth­leni gör. kath. egyházat is, mint uj tulajdonost perbe vonta s ennek állitóan rosszhiszeműen szerzett tulajdonjogát töröltetni kéri, a telek­könyvi kiigazítási keresetnek az illetékes telekkönyvi hatóság által leendő eldöntését nem akadályozza. (Curia 1888 június 6. 5096. sz.) 12. A telekkönyv átalakítása a telekkönyvi rendtartás I. részé sze­rinti kiigazítási eljárást nem gátolja s nem gátolja az 1888 márczius 4-én 675. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendeletben szabályozott eljárás alkalmazását sem akkor, a mikor a telekjegyzőkönyvben valamely hatá­rozatlan bejegyzés fennforgása észleltetik. (Curia 1891 január 9. 7589/1890. szám. Lásd ind. 1886 : XXIX. t.-czikkre vonatkozó eseteknél.) 13. A telekjegyzőkönyvek és a központi telekkönyvek szerkesztésénél a terhek (szolgalmak) bejegyzése körül elkövetett hibák kiigazítása nem tartozik a telekkönyvi rendtartás I. rész 3. §. 1. pontja és a 22—27. §-okban szabályozott kiigazítási eljárás útjára. (Curia 1898 május 13. 6356. sz. Különben lásd bővebben és indokolást az 1881 : LXI. t.-czikkhez közölve.)

Next

/
Thumbnails
Contents