Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

kV Telekkönyvi rendtartás. I. KÉSZ. 1. Póthelyszinelés tárgyául nem szolgálhatnak a már telekkönyvezett 1., 2. §. ingatlanokon emelt felépítmények. Budapesti tábla: Az elsőbiróság végzését a megelőző eljárással együtt megsemmisíti stb. ; mert a helyszinelési szabályok szerint helyszínelés tárgyát csak még eddig nem telekkönyvezett ingatlanok képezhetik ; mert ehhez képest, tekintve hogy a 3106. hr. sz. birtokrészlet a r. 214. sz. telekjegyzőkönyvben felvéve találtatik, az e birtokrészleten emelt és törvény szerint annak tartozékát képező épületekre nézve, helytelenül indíttatott meg a helyszinelési eljárás annál is inkább, mivel a telekkönyvezett birtokrészleten emelt valamennyi épület nem vehető fel másnak nevére, mint a kinek nevére az illető birtokrészlet tulajdonjoga bejegyezve van.-—Curia : Helybenhagyja. (1891. június 4. 9727/1890. sz.) 2. Az ingatlanokra vonatkozó birtokviszonyok kinyomozása és felvétele, vagyis a helyszínelés és a telekjegyzőkönyvek elkészítése nem tartozik hatáskörébe a bíróságnak mint olyannak, hanem az igazságügyi minisztérium átruházott jogkörében, a bírósági kiküldött által közigazgatási hatáskörben teljesíttetnek.1) (Debreczeni tábla 646/1892. sz.) 3. A telekkönyvek felvétele után, a folyó medrének változása által származott területre nézve a tulajdonjog bejegyzése nem kiigazítási kereset, hanem póthelyszinelés utján eszközlendő. Az elsőbiróság a kiigazítási keresetnek helyet adott. Curia: A budapesti tábla elutasító Ítélete, tekintve, hogy a kihallgatott tanuk csak azt igazolták, miszerint felperes a birói szemle alkalmával kimutatott 1164 négyszögöl területű ingatlant birja, de azt, hogy ugyanezen ingatlanság az 1806. hr. sz. alatt alperes nevére felvett birtokban foglaltatnék, nem tanúsítják ; tekintve továbbá, hogy az eljárás folyamán az is kiderült, mikép a felperes birtokában levő terület a Szamos folyó medrének változása következtében a telekjegyző]) A póthelyszinelési eljárást ujabban a 70972/1896. számú ig. min. rend szabályozza.