Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Bányatörvény. 421 bányakapitányság a társládák peres ügyeiben képviseltetési joggal fel van ruházva, miután erre csakis az alapszabályokban e czélra kiren­delt közegek vannak hivatva, az alapszabályok megalkotása előtt pedig a társládákra is alkalmazni kell azokat az elveket, melyek más testü­leteknél hasonló esetekben a képviseleti jogosultságra nézve követen­dők. (1885 október 1-én 191. sz. a.) 1107. A bányapénztár alapszabályainak pusztán az a rendelkezése, hogy minden egyes esetben az állandó keresetképtelenségnek a társaság által alkalmazott vagy különösen megbízott orvos részéről szabályszerűen meg kéli állapíttatnia és ennek határozata egyedül mérvadó és döntő, sem alakszerűségénél, sem tartalmánál fogva választott bíróság kikötésé­nek vagy megállapításának nem tekinthető s igy ez a rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a nyugdíjjogosultság kérdése polgári bíróság által döntessék el. Alperes a felebbezési biróság Ítéletét anyagi és eljárási jogszabály megsértése miatt támadja meg; azonban ez iránt alperes részéről felül­vizsgálati kérelmében felhozott panasz nem bir megállható alappal. A felebbezési biróság Ítéletéből vagy a felebbezési tárgyalási jegyzőkönyből, avagy ennek mellékletéből, mint ez iránt a S. E. 197. §. szerint egyedül tekintetbe vehető adatokból ugyanis nem tűnik ki az, hogy alperes a felebbezési eljárásban az igazságügyi orvosi tanács véleményének megszerzését kérte volna, hivatalból pedig S. E. 94., illetőleg az 1868 : LIV. „t.-czikk 211. §. szerint ezt a felebbezési biróság megtehette volna, tehát megtenni nem tartozott; ellenben már csak a felülvizsgálati eljárásban felhozott ez a bizonyiték a S. E. 197. §. sze­rint tekintetbe nem vehető. Az általános bányatörvény 210—213. §§. alapján törvényszerűen alakult társpénztár részére törvényszerűen meghozott alapszabályok rendelkezései az illető bányabirtokosra, a tagokra és magára a társ­pénztárra nézve kétségtelenül szerződés erejével birnak és igy azokra nézve alkotják az alkalmazandó anyagi jogszabályt; azonban az olyan társpénztárnak törvényszerű rendeltetése a segélyre szoruló munkások­nak, nemkülönben azok özvegyeinek és árváinak a gyámolitása, a mely igény tisztán magánjogi iermészetü és mint ilyen, a mennyiben alak­szerű módon választott biróságra nem bizatik, az alapszabályoknak az anyagi jogba vágó rendelkezéseinek alkalmazásával ugyan, de a pol­gári biróság előtt érvényesíthető; már pedig a felebbezési biróság által alakilag és tartalmilag valónak elfogadott 2. alatti alperesi alapszabá­lyok 29. czikkének pusztán az a rendeltetése, hogy minden egyes eset­ben az állandó keresetképtelenségnek a társaság által alkalmazott vagy különösen megbízott orvos részéről szabályszerűen meg kell állapíttatnia és ennek határozata egyedül mérvadó és döntő, sem alakszerűségénél, sem tartalmánál fogva választott biróság kikötésének vagy megállapí­tásának nem tekinthető, és igy ez a rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a nyugdíjjogosultság kérdése polgári biróság által döntessék el, a mikor is az állandó keresetképtelenség kérdése, minthogy ez tisztán

Next

/
Thumbnails
Contents