Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

422 Bányatörvény. ténykérdés és ekként az alapszabályoknak az anyagi jogba vágó rendelkezései közé nem tartozik, ugyancsak a polgári biróság által önállóan döntendő el. Igaz ugyan, hogy a 2. alatti alapszabályok 29. czikke azt is tartalmazza, hogy nyugbérre igényt tarthatnak az állandóan keresetképtelenné vált és ennek folytán a szolgálatból kilépett tagjai a nyugbérpénztárnak, ha az illetők legalább 10 évi tagságot mutatnak ki a nyugbérpénztárnál; azonban az egyénnek testi állapotánál fogva, a minek javulása ki van zárva, teljes munkaképtelensége a dolog természeténél fogva magában foglalja az illető egyén állandó keresetképtelenségét; ennek fenforgása esetében pedig nem döntő az, hogy az alperes részéről a felperes részére az utóbb kijelölt munka valóban mi volt, mert a teljes munkaképtelenség a dolog természeténél fogva kizárja azt, hogy az egyén bármely, tehát a legkisebb munkára is képes legyen; e nem döntő ténykörülmény tekintetében tehát a felebbezési biróság a bizonyitás felvételét és a ténymegállapítást jogszabály megsértése nélkül mellőzhette. A vonatkozó végzés tartalma szerint a biróság dr. A. Sándort kifejezetten és elsősorban arra hivta fel, hogy felperes munkaképessége felől véleményt adjon ; ezzel tehát meg van czáfolva alperesnek a felülvizsgálati kérelmében felhozott az az állitása és ezzel kapcsolatos panasza, hogy a nevezett orvosszakértő csak arra nyert a biróság részéről felhivást, hogy csak az iránt adjon véleményt, vájjon felperes egy különlegesen kijelölt munkára képes-e? A felebbezési biróság a csatolt orvosi bizonyítványokat s a meghallgatott orvosok vallomását nem mellőzte; az pedig, hogy ténybeli meggyőződése megalkotására azok közül azok szavahihetősége szempontjából melyiket fogadta el, a S. E. 64. §. szerint a bizonyitékok megengedett mérlegelésének keretébe tartozik, és mint ilyen, a S. E. 197. §. szerint érdemileg felülvizsgálat alá nem vehető. Minthogy pedig a felebbezési biróság Ítéletében foglalt és a S. E. 197 §. szerint a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó tényállás szerint felperes az alperesi nyugbérpénztárnál legalább tiz évi tagságot kimutatott, és testi állapotánál fogva, a minek javulása ki van zárva, teljesen munkaképtelen, és ennek folytán lépett ki a szolgálatból: ezeknél fogva nem ütközik anyagi jogszabályba a felebbezési biróságnak az a jogi döntése, a mely szerint alperest felperes részére nyugdij fizetésére kötelezze. (Curia 1904 június 28-án I. Gr. 330/1904. sz. a.) 1108. Bányavégrehajtási ügyekben a polgári törv. rendtartás 29. §-a szerint még jelenleg is az ideiglenes törvényszabályok lévén mérvadók, ezeknek 102., illetőleg 141. §§-ai alapján bányavégrehajtási ügyekben a másodbiróság végzése ellen további felfolyamodásnak helye van. (Curia 1885 deczember 17-én 857. sz. a.)