Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

A birtok és a birtokvédelem. Curia: A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbixóság ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik. (1887 november 24-én 8227. sz. a.) 69. Az építésnek a községi elöljáróság általi jogtalan eltiltása birtokháboritást képez. Járásbíróság: Alperesek a tárgyalás folyamában beösmerték, hogy a szemlében A) alatt jegyzett ház ezelőtt 12 évvel, a Z)j alatti deszkakerítés pedig ezelőtt 8 évvel épült, a birói szemlével pedig bebizonyított tény az, hogy felperes saját épitő felén ezen vonalba előzetesen kieszközölt engedély mellett kezdte meg az épitést, tehát fel- és alperesek telkeik közötti helyes határvonalba; mely bizonyítás alapján alperesek birtokháboritáson és perköltségeken elmarasztalandók. ítélőtábla: A p. t. k. 339. §-a szerint a birtokháboritás csak önhatalmú személyes cselekményekben nyilvánulhat, mi jelen esetben egyáltalában fenn nem forog, mert alperesek azon tényük által, hogy felperesnek megkezdett építkezése tovább folytatását a községi elöljáróság által betiltották, a felperes birtokába sem önhatalmúlag, sem személyesen be nem avatkoztak, ennélfogva felperes birtokháboritás iránti keresetével elutasítandó volt; Curia: A jelen per tárgyára nézve a minden alap nélkül tett és semmi rendelettel nem is tanúsított helységi elölj árósági eltiltás, az alpereseknek a felperes békés birtoklását akadályoztató tettét jogossá nem tévén, a királyi Ítélőtábla ítélete megváltoztatik és az elsőbirósági ítélet indokolásánál fogva hagyatik helyben. (1877 május 29-én 5292. sz. a.) 70. Ha valamely birtokrész a tulajdonostársak által egyezségileg megosztatik, de annak ideiglenes közös használata fentartatik, azon tény, hogy egyik tulajdonos a közös használatot megszüntetve, osztály utján nyert birtokrészét elkeríti, sommás visszahelyezési per alapjául szolgáló birtokháboritást nem képez. Curia mint legfőbb Ítélőszék: ÁC) alatti egyezség igazolja, hogy néhai K. János és István testvérek a közös birtoklást egyezségileg megszüntetvén, egymás között a határt kölcsönösen kijelölték, valamint a kihallgatott tanuk igazolták, hogy a felállított deszkakerítés felperes birtokának csonkítására nem szolgálhat; midőn tehát alperes a kölcsönösen megállapított vonalon kerítést vont, ezt jogosan tehette annál is inkább, mert azon közös használat, melyről alperes tanúi említést tesznek, csak ideiglenesen eltürtnek s nem olyannak tekinthető, mely a visszahelyezésül alapul szolgálhatna. (1875 május 28-án 4245. sz. a.) 71. Megháboritottnak tekintendő a közös birtok, és helye van a sommás visszahelyezésnek, ha a közös birtokosok egyike a közös házat bezárva, annak kulcsait inasánál tartja. — Ha valamely jog használatával a jogosított önkényt felhágy, e jogba való sommás visszahelyezése helyt nem foglalhat. (Curia 1876 augusztus 14-én 7921. sz. a.)