Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

414 Bányatörvény. felmerült költség fedezésére 2020 korona erejéig pótfizetést rendelt el és a 2020 korona felét felperestől hajtotta be; kétségtelen tehát, hogy a keresetileg követelt 1010 korona az illető bányatársulat vulkáni kőszénbányájában hatósági rendeletre történt tüzbiztositó és oltó intézkedések költségének felerésze. Valamely iparág folytatásánál az olyan intézkedésnek költsége, mely intézkedés megtételét az illető iparág üzésében a törvény egyenesen előirja és a mely intézkedés inditó oka az illető iparág különleges természeténél fogva előre ki nem számitható, de mégis valószínűséggel és esetleg is mindig várható, ama folytatott iparág rendszerinti, tehát üzleti folyó kiadásának tekintendő. Már pedig az általános osztrák bányatörvény 170., 171. és 173. §§-ai szerint minden bánya birtokosa köteles azt munkában tartani és a munkában tartásra megkívántatik, hogy a megkezdett külvájás vagy vájna a személyekre és tulajdonra nézve minden veszély ellen lehetőleg biztosittassék, mely biztonsági intézkedések közé tartozik a gyúlékony vájnákrai különös figyelem és a tüzbiztositó és oltó intézkedések haladéktalan alkalmazása, a mire a bányabirtokost a bányahatóság szoritani köteles; továbbá a kőszénbányászat már természeténél fogva különös tűzvészélylyel jár és ez a veszély előre ki sem .számitható, de mégis valószínűséggel és ismételten is mindig várható. Ilyen körülmények között nem bir semmi sulylyal sem az, hogy a kereseti követelés keletkezése tűzvészre, tehát elemi csapásra vezethető vissza, egyébiránt a felebbezési biróság Ítéleti tényállása szerint a peres felek között létrejött szerződést magában foglaló okirat a tűzvész vagy más elemi csapás esetére a szerződési viszony tekintetében a felek szerződésszerű kivételes megállapodását is tartalmazza, nevezetesen azt, hogy esetleg a szerződés megszüntethető; következésképen ez a megállapodás és nem a tételes törvény általános rendelkezése lehet e tekintetben is a felekre nézve irányadó. (1901 deczember 4-én. G. I. 420. sz. a.) 1102. A bányatörvény 138. §-a szerint a pótfissetések a bányaművelés üzemben tartási költségeit képezik s ennélfogva az osztrák ptk. 512. §-a értelmében a haszonélvezőt terhelik még abban az esetben is, ha a haszonélvezet tartama alatt valamelyik évben a bányák jövedelme nem fedezné a kirótt pótfizetéseket, mert ekkor is azok más évek jövedelmeiben kellő fedezettel birnak. A bányarészek fentartásának költségei rendszerint a szolgalomra jogosítottat terhelik és a kötelezett azokhoz csak az esetben köteles hozzájárulni, ha ő is használja a szolgalommal terhelt dolgot. Tábla : Felperes keresetbe vett 174 frt 41 krt amaz alapon követeli, hogy alperesek, mint az általa haszonélvezett bányarészek és ház tulajdonosai helyett a bányarészek után kivetett pótfizetéseket a bányarészek kitörlésével, a házat terhelő jelzálogos teher kamatait pedig az ingatlan elárverezésének kikerülése végett megfizette. A bányatörvény 138. §. szerint a pótfizetések a bányamivelés üzemben tartási költségeit képezik, ezek pedig a ptk. 512. §. szerint a haszonélvező által hordozandók, min nem változtat ama körül-