Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Bányatörvény. 413 zési bíróság helytelenül minősítette a kereset tárgyát tevő tűzoltási költséget az illető bánya üzleti kiadásának és így ez által, hogy őket ama költség viselésére kötelezte, megsértette az osztrák polgári törvénykönyv 1096. §-ának azt a rendelkezését, a mely szerint a bérbeadó köteles saját költségén a bérleményt használható karban átadni és megtartani. Ez a panasz nem bir megállható alappal. Igaz ugyan, hogy az általános osztrák bányatörvény 139. §. útmutatásához képest a bányarészvényes pusztán ebbeli minőségénél fogva a bányatársulat bányája felett közvetlenül nem rendelkezhetik, azt közvetlenül nem haszonélvezheti és igy bérbe sem adhatja; ámde a bányatársulat érvényes intézkedése következtében a bányarészvényes is juthat olyan helyzetbe, hogy a bányatársulat bányája felett esetleg közvetlenül rendelkezhetik, azt közvetlenül haszonélvezheti és igy esetleg bérbe is adhatja. A felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás szerint a peres felek között létesült szerződést magában foglaló okirat egyrészről azt tartalmazza, hogy felperes bérbeadja elsőrendű alperesnek az illető bányatársulati részvényekből őt megillető 64 darabot, másrészről pedig azt, hogy elsőrendű alperest a nyereség és veszteség csak az illető bányatársulat egyéb bányái felett felperes továbbra is rendelkezhetik, egyszóval bérlet tárgya tulaj donképen a vulkáni üzemben levő vagy még azután megnyitandó kőszénbányák felerésze. Minthogy pedig a bányarészvény oszthatatlanul kiterjed az illető bányatársulat minden bányájára és igy a bányarészvény ez oszthatatlanságával ellenkezik az, hogy a bányarészvény vagy ennek haszna az illető bányatársulatnak nem minden, hanem csak némely bányájára kihatóan ruháztatik át; ennélfogva az a kérdés, hogy a bérlet tárgya a bányarészvény vagy maga a bánya, illetve ennek egy része, a peres felek között létrejött szerződést magában foglaló okirat fennidézett tartalmából alaposan meg sem határozható, hanem helyesen abból a ténykörülményből volna eldönthető, hogy elsőrendű alperes ama szerződés következtében az illető bányarész közvetlen birlalatába jutott-e ? Azonban az a kérdés, hogy a bérlet tárgya a bányarészvény vagy maga a bánya, illetve ennek egy része, a felperes kereseti igénye érdemi eldöntésére nem bir befolyással; mert a kereset tárgyát tevő követelés miségénél fogva csakugyan az üzleti kiadása annak a bányarésznek, a minek haszna és vesztesége iránt a peres felek szerződésre léptek; már pedig a felebbezési biróság Ítéletében foglalt és panaszszal meg sem támadott tényállás szerint az azt a szerződést magában foglaló okirat kifejezetten tartalmazza azt, hogy az üzleti kiadások felét elsőrendű alperes köteles viselni; következésképen ezekre a kiadásokra nézve nem a tételes törvény általános rendelkezése, hanem maga a szerződés alkotja az alkalmazandó anyagi jogszabályt. A felebbezési biróság ítéletében foglalt, e részben panaszszal meg sem támadott tényállás szerint a bérleti idő alatt az illető bányatársulat vulkáni kőszénbányájában bányatüz keletkezett, ennek biztosítási és oltási módozatai iránt a bányakapitányság a bányatársulatot kötelezte, a bányatársulat a kötelezettségnek- eleget tett, az az által