Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

412 . Bányatörvény. métermázsájáért 10 fillért vételárképen havonkint utólagosan fizetni; az elsőrendű alperesnek joga van tetszésszerinti mennyiséget termelni, azonban azzal a megszoritással, hogy az évenkint termelendő mennyiség 20000 métermázsánál kevesebb nem lehet és hogy ő ennek a mini malis mennyiségnek vételárát akkor is tartozik kifizetni, ha valamelyik évben annál kevesebbet termelne. Az A) alatti okiratnak ennél a tartalmánál fogva a felebbezési biróság az abban az okiratban foglalt megállapodást helyesen minősitette haszonbérleti szerződésnek; mert valamely szerződés jogi minősítésére nézve nem a felek részéről használt elnevezés, hanem a szerződés egész tartalmának az anyagi jog rendelkezéseihez alkalmazása az irányadó; már pedig az A) alatti okirat szerint felperesek azt a magnesitkövet, a mi abban az okiratban a vétel tárgyának meg van nevezve, sem előállitani, sem az elsőrendű alperesnek átadni nem tartoznak, hanem az elsőrendű alperes van hivatva arra, hogy azt a követ saját költségén előállitsa és elsőrendű alperes évenkint legkevesebb 2000 koronát ellenértékül még akkor is köteles felperesnek megfizetni, ha abban az évben megfelelő mennyiségű követ elő nem állit; ámde ezek a körülmények az adásvételt jogilag kizárják; következésképen tekintettel arra, hogy az illető kő az illető ingatlan felszine alatt van vagy lehet elrejtve és annak a kőnek kitermelése az illető ingatlan megfelő használata nélkül lehetetlen, az A) alatti szerződéssel jogilag a felperesek az illető ingatlannak ideiglenes használatát engedték át az elsőrendű alperesnek arra a meghatározott czélra, hogy az abban rejlő meghatározott anyagot a saját költségén és javára, de a koczkázatnak esetleg viselése mellett, tehát megfelelő munkával kitermelje, egyúttal meghatároztatott az ideiglenes használat időtartama és az elsőrendű alperes részéről felpereseknek évenkint szolgáltatandó készpénzbeli ellenérték legkisebb összege; az ilyen szerződési viszony pedig haszonbérleti szerződés, a minek jogi természetével nem ellenkezik az, hogy az időtartam nem naptárilag, hanem bontófeltétel mellett és a bér gyanánt szolgáló ellenérték a kihasználás eredményéhez viszonyitott változással határoztassék meg. (Curia I. G. 706/1903. 1904 január 21-én sz. a.) 1101. A bányarészvény oszthatatlanul kiterjed az illető bányatársulat minden bányájára és igy a bányarészvény ez oszthatatlanságával ellenkezik az, hogy a bányarészvény vagy ennek haszna az illető bányatársulatnak nem minden, hanem csak némely bányájára kihatóan ruháztatik át. A bányarészvény, illetve a bánya haszonbérlője, a ki az illető szerződésben az üzleti kiadásokat vállalta el, azt a költséget is tartozik viselni, mely a bányában keletkezett tűz iránt a bányakapitányság részéről elrendelt biztosítási és oltási intézkedések körül felmerült. Curia felülvizsgálati tanácsa: Az alpereseknek panasza lényegileg az, hogy a felebbezési biróság tévesen mondotta ki azt, hogy köztük és felperes között a bérleti szerződés nem magára az illető bányára, hanem csak a bányarészvényekre jött létre; hogy továbbá a felebbe-