Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Bányatörvény. 411 1099. A bányában található kőzetek kizárólagos kiaknázási joga iránt létrejött haszonbérleti szerződés önmagában véve a szerencseszerződés jogi természetével bir; ilyen szerződésnél tehát külön kikötés nélkül a haszonbérbeadót az illető fajú kőzetek létezése iránt általában véve, úgyszintén erre vonatkozóan a hely és idő tekintetében szavatosság nem terheli. A felperes részéről felhozott az az érvelés, hogy fehér márványegyik község határában sem létezik, holott az A) alatti haszonbérleti szerződésbe a fehérmárvány is belevonatott, jelenleg nem bir jelentőséggel, mert egy nagyobb terülen a hely közelebbi meghatározása nélkül ugy a már nyitott, mint a haszonbérlő részéről nyitható bányákból bizonyos fajú kőzeteknek a haszonbérlő részéről saját részére kizárólagos kiaknázási joga iránt létrejött haszonbérleti szerződés önmagában véve a szerencseszerződés jogi természetével bir, ilyen szerződésnél tehát külön kikötés nélkül a haszonbérbeadót az illető fajú kőzetek létezése iránt általában véve, úgyszintén az erre vonatkozóan a hely és idő tekintetében szavatosság nem terheli; már pedig az A) alatti szerint ezekre nézve a haszonbérbeadó szavatosságot magára nem vállalt; egyébiránt a dolog természeténél fogva a kutatásnak az egész vonalon teljes keresztülvitele előtt meg sem állapitható az, hogy valamely nagyobb területen a földben rejlő bizonyos fajú kőzet egyáltalában nem létezik. (Curia 1902 november 27-én I. Gr. 308/1902. sz. a.) 1110. Az olynemü szerződéses viszony, mely szerint az egyik fél a tulajdonát tevő ingatlannak területében található meghatározott ásványt akként adja el, hogy a vevőnek nevezett másik fél az ásványt saját költségén állítsa elő és évenkint a meghatározott legkevesebb összeget ellenértékül még akkor is köteles megfizetni, ha abban az évben megfelelő mennyiségű ásványt elő nem állit, jogilag nem vételi, hanem haszonbérleti szerződés, a minek jogi természetével nem ellenkezik az, hogy az időtartam nem naptárilag, hanem bontófeltétel mellett, és a bér gyanánt szolgáló ellenérték a kihasználás eredményéhez viszonyított változással határoztassék meg. A felebbezési biróság Ítéletében foglalt tényállás szerint felperesek keresete bérhátralék fizetésére, továbbá a bérfizetés elmulasztása miatt az A) alatti okiratba foglalt szerződésnek és ennek következtében az alparesek között létrejött alhaszonbérleti szerződésnek megszüntetésére is irányult. A felebbezési biróság az A) alatti okiratot alakilag és tartalmilag valónak elfogadta; ez az okirat pedig adásvételi szerződésnek van czimezve és azt tartalmazza, hogy felperesek eladják az elsőrendű alperesnek a tulajdonukat tevő és telekkönyvileg megjelölt ingatlanuk területében található és vájást érdemlő magnesitkövet akként, hogy ennek a magnesitkőnek kizárólagos termelése és aknázása az elsőrendű alperest illeti mindaddig, mig az illető területben termésre érdemes magnisitkő találtatni fog; a termelés és fuvarozás összes költségei az elsőrendű alperest terhelik, a ki köteles a termelést szabályszerű bányászati módon eszközölni és felpereseknek a nyers terméskő minden