Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Kegyúri jog. 403 1086. Az a körülmény, hogy az alperesek mint izraeliták a kegyurjogot a kérdéses rom. kath. leányegyházban személyesen nem gyakorolhatják, a kegyúri terheknek irányukban való megállapítására jogi akadályt nem képezhet, a mennyiben a leiratokon alapuló törvénykezési gyakorlat értelmében a kegyúri joggal kapcsolatos dologi terhek az azok alapjául szolgáló nemesi ingatlanoknak a keresztény egyházhoz nem tartozó birtokosa irányában is, kikre nézve a kegyúri jog gyakorlása hitvallásukra tekintet' miatt csak szünetel, vonatkozó személyes jogaik korlátozottságára tekintet nélkül ingatlanaiknak oly elválaszthatlak dologi terheivé váltak, hogy azoknak az érvényesíthetőségét sem a kegyúri jogot szerzett eredeti birtokos, sem annak örökösei, vagy bármely czimü jogutódjai személyes kötelezettségek felvállalásával a kegyúri javadalmak élvezetére hivatott egyház sérelmére el nem enyésztethetik. Habár a kegyuraság általában eredetileg is többek által megszerezhető és átháramlás esetében a dolog természete szerint többeket illethet, az jogi természeténél fogva oszthatlan és ilyenül jelentkezik az egyházzal szemben ugy a jogok gyakorlatában, mint a kötelezettségek teljesitésében, minélfogva tekintet nélkül arra, hog'y a jogosultak, illetve terheltek a Tészesedési arányt egymás közt meghatározhatják, a védnökség alatt illó egyház a kötelezettség teljesitését a terhelt birtok tulajdonosaitól egyetemlegesen követelheti és azok hozzájárulási arányát kimutatni nem tartozik. (Curia 1896 április 9. 5846/1895. sz.) 1087. A kegyúri jogositványnyal ott, hol az a birtokkal jár, a kegyúri kötelezettség elválaszthatatlan és oly kapcsolatban áll, hogy a kegyúr kegyúri kötelezettségei alól még akkor sem mentesül, ha a kegyúri jogát épen nem gyakorolja, avagy nem gyakorolhatja. A kegyurasággal járó kötelezettségnél fogva tartozik a kegyúr a paplakot jókarban fenntartani, kijavíttatni, sőt a szükséghez képest újból fel is építtetni; és ennek költségét az egyházmegye a kegyúron jogosan követelheti. (Curia 1891 január 8. 4386/1890. sz.) 1088. A kegyúri kötelezettség megállapítandó a nem katholikus árverési vevővel szemben is, ha az a birtokon nyugvó dologi teherként van feltüntetve. Curia: Tekintettel a kereseti kérelemre, annak szüksége fenn nem forog, hogy az iránt, vájjon az anarcsi róm. kath. kápolnára nézve egyházi kegyúri jog és ezzel járó kötelezettség fennállott-e vagy nem, határozat hozassék; alpereseket azonban ama kérdéses kápolna s kereszt fenntartására az alsóbirósági egyező Ítéletek értelmében kötelezni kellett: mert alperesek közvetlen előde, E. Dávid, illetve annak árverésnéli megbízottja az A) alatti árverési jegyzőkönyvet, melynek tartalma szerint az árverés alá bocsátott V.-féle anarcsi birtokkal egy kápolnának és keresztnek fenntartása kapcsolatban van és ezen fenntartás az uj vevő kötelezettségéhez tartozónak nyilváníttatott, minden megjegyzés és tiltakozás nélkül aláirta ; mert továbbá ezen birtoknak ismételt árverése alkalmával az ellenirathoz 1. sz. alatt csatolt árverési jegyzőkönyvben a fennebb •emiitett kötelezettség, utólag az előbbi A) alatti árverési jegyzőkönyvre 26*