Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

32 A birtok és a birtokvédelem. diszitmény a vázrajzon g)} b)y d)} h) pontokkal jelölt és ennél meg­levő diszitménynyel együtt egy oly összefüggő egészet képezett, hogy az egész diszitmény felperes 338. sz. házához tartozónak tünt fel, addig alperes 339. sz. házának építése, illetve második emeletre felemelése után a falnak diszitményétol megfosztott része alperes háza falához' idomittatott és ehhez tartozónak vakoltatott; mindazonáltal e tények nem szolgálhatnak alapul arra, hogy felperes sommás visszahelyezési kérelme teljesittessék és a faldiszitmény előbbi állapotába helyeztessék. Ugyanis felperes beismeri azt, hogy az 1891 márczius 21-én tartott közigazgatási bejárás alkalmával beleegyezését adta abba, hogy alperes házát az általa tervezett alakban tovább második emeletre felépittesse és beleegyezését csupán azon feltételhez kötötte, hogy az uj építkezés­ből kára ne származzék; minthogy pedig felperes nem bizonyitotta azt, hogy alperes épitkezése alkalmából a közigazgatási uton megállapitott tervtől eltért, felperes az alperes által létesitett változást tűrni tar­tozik és pedig annyival inkább, mert az újból építés alkalmából nem­csak a faldiszitményen, de a tetőzeten és a csatornán is történtek vál­toztatások, a melyeknek előbbi állapotba helyezése nélkül, a mire a kereset tüzetesen ki nem terjed, nem is volna helyreállitható. (1893 június 26-án 4918/1893. sz. a.) 65. Birtokháboritást képez a szomszéd által teljesített és a másik szomszéd birtoklására közvetlen kihatással biró épitkezés, még ha az a fal, melyre az uj épitkezés fektettetett, eredetileg közös lett volna is. Curia: Alperes az előbbi állapotot 30 nap alatt s oly módon köte­les visszaállítani, hogy a felperes háza kapubejáratának baloldali falánál alperes emeleti fala, tűzfala és kéménye eltávolittassék, stb. Indokok: Kétséget nem szenved, hogy felperes tényleges birtoklásában a szom­széd alperes által teljesített s felperes szomszéd birtoklására közvetlen kihatással biró épitkezés által, még ha azon fal, melyre az uj épitkezés fektettetett, eredetileg közös lett volna is, megháborítva lett; mert azon körülmény, hogy alperes a per folyama alatt a felperes által kifo­gásolt épitkezést befejeztette, a felperesi biroklás sérelmére létesitett állapot megszüntetésére irányuló sommás visszahelyezési keresetnek alkalmazhatóságát a fenforgó esetben annál kevésbbé zárhatja ki, mivel alperes felperes azon kereseti állítását, hogy a panaszolt épitkezés ellen már annak kezdetekor tiltakozott, kétségbe nem vonta, ha tehát alperes ennek ellenére a kifogásolt épitkezést az ügy eldöntéséig félbe nem szakitotta, avagy épitkezési joga birói megállapítását annak utján érvényesíteni elmulasztotta, panaszolt önhatalmú eljárása által a jelen sommás per esélyeinek önmaga tette ki magát. (1887 május 26-án. 3367. sz. a.) — Azonos határozat: Curia 1886 október 21-én. 6191. sz. 66. Nem forog fenn birtokháboritás, ha a fal közös megállapodás folytán építtetvén, egy része a szomszéd területén állana is; a közös megállapodás a másik szomszéd önhatalmú ténykedését kizárja. Felperesek sommás visszahelyezési keresetet támasztottak azon alapon, miszerint megállapodás jött ugyan létre közöttük az iránt, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents