Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)
A birtok és a birtokvédelem. alperes felperesnek a fagalyaknak ily hurczolását megtiltotta. Tekintve, hogy felperes a fagalyaknak az alperes által előadott módon történt szállítását nem tagadta s minthogy a per során kihallgatott tanuk vallomása szerint a kérdéses helyen tényleg csak gyalogút létezik, alperes panaszolt cselekménye a sommás visszahelyezés alapjául szolgáló megháboritás tényálladékát nem állapítja meg. (1891. július 29-én 5612. sz. a.) 50. Midőn a közösen használt útnak sorompóján levő zárt az egyik fél a másiknak hozzájárulása nélkül átalakítja és az ahhoz való kulcsot a másiknak át nem adja: ez által birtokháboritást követ el, mely ellen az egyévi békés birtok fenforgása esetében sommás birtokba helyezésnek van helye. « A hir. járásbíróság: A birói szemlével megerősítést nyert azon körülmény, hogy felperes rétjéhez ut sehol másutt, mint egyedül alperes rétjén keresztül vezet, tanuk hit alatti vallomásaikkal pedig bizonyították, hogy felperes, valamint hosszú időkön keresztül, ugy a mult évben is, sőt ez év tavaszán is a szántás alkalmával minden megszakítás nélkül szabadon használta a kérdéses utat, s különösen szénatermését szakadatlanul állandóan alperes rétjén s az utóbbi időben korláttal, sorompóval elzárt uton át szállította haza, ily módon felperes békés birtoklását, úthasználatát kétségen felül állónak kellett s kell tekinteni, nem jöhetvén figyelembe az, hogy felperes egy izben 5 vagy 7 év előtt, miután ezt tenni jónak látta, takarmányát akkoron az ugaron volt polgármezőre szállíttatta, szintúgy nem lehetett felperes birtoklását megszakitottnak vagy megháboritottnak tekinteni a sorompó felállítása vagy a sorompós-srófnak mult évben történt átváltoztatása által, mert felperes a sorompó felállításához utólag hozzájárult s rétjére és földjére ugy a mult évben, valamint a megelőző években az önmaga által készített sorompó-kulcs használatával közlekedett, a nélkül, hogy a másodkulcs használata ellen alperes tiltakozott, óvást emelt volna. Második birói eldöntést igénylő kérdésként jelentkezik az, forog-e fenn alperes részéről birtokháboritás, megzavarta-e alperes felperest a kérdéses ut szabad használatában ? E tekintetben már magának alperesnek jelen perbeli védekezése elegendő bizonyítékul szolgál, el lévén oszlatva ez által minden kétely a tekintetben, hogy alperes ujabban azért változtatta s nehezebben kezelhetővé tette a sorompó-srófot, hogy felperes szénájának hazaszállittatása végett hozzáfordulni, a kulcs kiadását kérelem mellett eszközölni kényszerülve legyen, s ez által felperes úthasználata szívességből eredőnek tüntettessék fel. s minek megadása vagy megtagadása alperes tetszésétől függővé vált volna, holott felperes eddigelé az ut szabad használatát nem alperes szívességétől, tetszésétől függően s alperes minden ellenmondása nélkül gyakorolta. Mindezeknél fogva tekintettel arra, hogy felperes az ut békés használatát igazolta, hogy alperes, felperes ezen úthasználatát kérdésessé, tetszésétől függővé akarta tenni, továbbá tekintettel arra, hogy alperes felperes tudtán kívül változtatta a, srófot, s ez által az egyoldalú ténye által az ut szabad használatában korlátolta és szükségen