Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)
26 A birtok és a birtokvédelem. kivül uj sróf-kulcs készítésének kitette, meg kellett állapítani a birtok háboritás tényét, s felperest a kérdéses ut békés használatába vissza kellett helyezni. A hir. itélő tábla: Felperes beismerte, hogy a kérdéses útra alperes által évekkel ezelőtt alkalmazott sorompó felállítása ellen annak idején nem tiltakozott, sőt kifejezetten beismerte, hogy a sorompó felállításába beleegyezett. A per adataiból kitűnik az is, hogy a kérdéses sorompóra eredetileg alkalmazott zárt alperes később átváltoztatta és hogy felperes ez ellen sem szólalt fel. Tanuk vallomásából kitűnj az is, hogy a kérdéses sorompó kulcsát a sorompó használata tekintetéből felperes több alkalommal és különböző időben kérte és meg is kapta alperestől. Eme bizonyított tényekkel és alperes tagadásával szemben felperes nem mutatta ki azt, hogy a kérdéses sorompóhoz alperes tudtával és beleegyezésével saját külön kulcscsal rendelkezett és hogy eme kulcs használata folytán oly birtoklást gyakorolt, mely birtoklásban a sorompó zárjának alperes részéről eszközölt megváltoztatásával alperes birtokháboritást követett volna el. Miért is az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával felperes keresetével elutasítandó volt. Curia: A másodbiróság ítélete megváltoztatik s az első bíróság ítélete hagyatik helyben indokaiból és azért, mert be van bizonyítva, hogy alperes a sorompó felállítása után annak kulcsát másodkulcs csináltatása végett felperesnek átadta, továbbá, hogy egy év múlva, midőn alperes a sorompó zárját átalakíttatta, felperes ahhoz ismét másodkulcsot készíttetett és a sorompón való átjárást tovább is békésen gyakorolta. Alperes tehát azzal a tényével, hogy a sorompó zárját, felperes hozzájárulása és a másodkulcs kiszolgáltatása nélkül rövidi idő múlva ismét átváltoztatta, felperest a sorompó és ut békés használatában önhatalmúlag megháborította. (1893 márczius 24-én 11335. sz. a.) Ellenkezőleg, ha az ut irányán csekélyebb jelentőségű változtatás eszközöltetett. (Curia 1890 augusztus 12-én 6452. sz. a.): »Alperesnek az a ténye, hogy a saját, illetve néhai édes atyja telkét az építkezés czélszerüsége szempontjából akként rendezte, hogy az átjárást számba alig vehető más pontjára helyeztette át, mint a tulajdonjog szabad gyakorlatával járó intézkedés, önhatalmú birtok háboritásnak egyáltalában nem tekinthető.« 51. A szóval történt eltiltás, a birtok jog gyakorlata tényleges megakadályozásának nem tekinthető. Curia: Birtokháboritást az követ el, ki önhatalmú cselekmény által másnak birtokát elfoglalja, vagy mást birtokjogaínak gyakorlatában tényleg meggátol, felperes pedig azt, hogy őt alperes az ennek földjén használt átkelési ut gyakorlatában tényleg megakadályozta — nem bizonyította, a szóval történt eltiltás, ha ez minden kétségen kivül bizonyítva lenne is, a birtokjog gyakorlata tényleges megakadályozásának tekinthető nem lévén; — nem bizonyittatván tehát