Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

24 A birtok és a birtokvédelem. 47. A tulajdonos házának falán szomszédja engedélye nélkül is nyithat ablakot és ennélfogva ily ténye nem képez birtokháboritást. A Jár. itélő-tábla: A tulajdonosnak a tulajdon fogalmával összekötött szabad rendelkezési és használati jogából kifolyólag szabadságában áll, hogy saját házának a falán ablakot nyithasson és pedig a nélkül, hogy erre szomszédja engedélyének kikérésére szüksége volna. Az alperesnek ezek szerint az a ténye, hogy a saját tulajdonát képező házának a felperes telke felől eső részén ablakot nyitott, mint a tulajdonból folyó szabad rendelkezésen alapuló jogos cselekmény, birtokháboritás tényét nem képezvén és ez alapon a felperesre sérelmesnek és jogtalannak nem tartható cselekményből olyan joghátrány, a mely ellen a törvényes oltalmat igénybe vehetné, nem származván, felperest alaptalannak bizonyult keresetével elutasítani kellett. A m. Jár. Curia: A másodbiróság Ítélete az abban felhozott indokok alapján helybenhagyatik. (1894. október 12-én 9723. sz. a.) 48. A kinek részére az átjárhatás nyilvánkönyvileg bejegyzett szolgalmi joggal vagy szerződéssel biztositva nincsen; annak az átjárásban való megakadályozása csak az esetben képez birtokháboritást s részére sommás visszahelyezés csak akkor Ítélhető meg, ha bebizonyítja, hogy az átjárást a tulajdonos tetszésétől függetlenül és nem ennek tetszésétől függőleg általa elnézve, tűrve vagy megengedve háboritlanul használta. Tábla: Ugy a jelen, valamint a kisebb polgári per során kihallgatott tanuk vallomásaiból nyilvánvaló, hogy felperes város közönsége a jelen per tárgyául szolgáló és telekkönyvezett magántulajdont tevő ingatlan részletet az állítólagosán elkövetett birtokháboritás tényét megelőzően csak annyiban használta, a mennyiben az egyes kösségi lakosok marhái az elhagyott puszta beltelken keresztül jártak; már pedig a kinek részére az átjárhatás nyilvánkönyvileg bejegyzett szolgalmi joggal vagy szerződéssel biztositva nincsen, annak részére a sommás visszahelyezés csak akkor Ítélhető meg, ha bebizonyítja, hogy az átjárást a tulajdonos tetszésétől függetlenül és nem ennek tetszésétől függőleg, általa elnézve, tűrve vagy megengedve, háboritlanul használta; ennek az utóbbi körülménynek fenforgását felperes város közönsége nemcsak nem bizonyította, de nem is állította. (Curia helybenhagyja. 1893. augusztus 2-án 7022/1893. sz. a.) 49. Nem képez birtokháboritást, ha a tulajdonos a rétjén átvezető gyalogúton a fagalyaknak a földön való hurczolását eltiltja, habár az uton való átjárás szolgalma meg is szereztetett. Curia: Felperes azt panaszolja keresetében, hogy őt alperes a keresetben megjelölt helyen vezető, felperes által folyton békésen használt uton való átjárásban 1887. őszén, a midőn azon uton az erdőből fagalyakat vitt, megakadályozta s az ut használatától eltiltotta. Ennek ellenében alperes a tárgyaláskor azt adta elő, hogy az ő rétjén vezető kérdéses gyalogút használatát nem akadályozta, hanem mivel felperes a panaszolt alkalommal az erdőből vitt fagalyakat ezen gyalogúton át a földön hurczolva szálütotta és ez által alperes rétjén kárt okozott,