Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

12 A dolgok. a közbirtokosságot illetett italmérési jog a nagy-kövesdi 34. sz. tjkvben felvett épületben gyakoroltatott, minthogy e helyiségnek más alkalmasabbal felcserélése a közbirtokosság tetszésétől függött, nem következik, hogy az, t. i. az italmérési jog a korcsmaépület, illetőleg ennek telkével elválaszthatlanul össze lett volna kapcsolva; és mert a B. R. Ferencz és Francziska nagy-kövesdi italmérési jogának mint tartozéknak az 1868: LIV. t.-cz. 241. §. értelmében összeirása és megbecslése által W. J. igénylő más zálogjogot nem szerzett, mint a mivel a végrehajtási zálogjogának a fő vagyonra bekebelezése folytán már előbb birt, miből következik, hogy a nevezett igénylőnek az az álláspontja, hogy a kérdéses italmérési jog a C) alatti jegyzőkönyv szerint külön is végrehajtás alá vonatott volna, tartható alappal nem bir. (1892 augusztus 30-án 8110. sz. a.) 16. Felülépitmények eladása esetén, azoknak átadásával azon földterület, melyen ezen építmények állanak, az eladók birtokában lenni megszűnik, és igy azon terület birtokába leendő visszahelyeztetésüket <és az épületeknek onnan elbontását visszahelyezési per utján az eladók nem szorgalmazhatják. Nyíregyházai járásbíróság: Felperesek azon földterület birtokába kívánják magukat visszahelyeztetni, melyen az alpereseknek eladott felülépitmények állanak, ezen földterület azonban a felülépitmények •eladásával és alperesek birtokába történt átbocsátásával megszűnt felperesek birtokában lenni, következőleg felperesek azon ténye által, hogy alperesek a kérdésben forgó felülépitményeket lakják és használják, birtokukban meg sem háboríttattak és igy annál kevésbbé követelhetik sommás visszahelyezézi per utján, hogy alperesek a felülépitmény elhordására köteleztessenek és felperesek azon terület birtokába be-, illetve visszahelyeztessenek, melyen a kérdéses épület áll, mert felperesek a többször emiitett területet az álitólagos háboritás ténye előtt igy és •ekként vagyis épületmentesen nem is birtokolták, és mert ha alperesek szerződésileg arra is kötelezték volna magukat, hogy a felülépitményt 1883 november l-ig elhordják, a mi egyébiránt nem igazoltatott, azon -esetben is felperesek csak a szerződés teljesitését, nem pedig a birtokba való visssahelyezést követelhetnék. Curia felebbezés folytán következő Ítéletet hozott: A másodbiróság ítélete indokolásánál fogva helybenhagyatik. (1885 február 26-án 567. sz. a.) 17. Ha a fődologhoz maradandóbb és szilárdabb jelleggel hozzáépített tartozék a fődologtól csakis összes alkatrészeire felbontva választható el, ez nemcsak sérelmével jár az illető tartozék állagának, hanem az elválasztással a tartozékot képezett összetett dolog mint ilyen létezni meg is szűnt, és ha az alkatrészek más fődologhoz ismét hozzáépittetnek, az ekkép keletkezett dolog jogilag már nem is azonos az előbb létezett dologgal. Ehhez képest a vasúti vonal, a mely a földtől csak akként választható el, hogy a vasúti vonal alkatrészeire: a sínekre, talpfákra, összekötő vasakra, szegekre és csavarokra felbontatik, az ingatlan tartozéka, mely az 1881 : LX. t.-cz. 149. §-ához képest az ingatlannal együtt elárvereztetik. — Az árverésen való vételnél a tulajdonjog meg-