Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

A dolgok. 13 szerzéséhez nem kívántatik az, hogy a vevő szerzési akarata az árverés tárgyát tevő ingatlan egyes részeinek vagy az ingatlan árverés tárgyát tevő tartozékainak, mint egyedi tárgyaknak megszerzésére külön is irányuljon és kifejezést nyerjen, hanem elégséges az, hogy az árverés tárgyának, ugy, a mint az a törvény értelmében árverés alá bocsáttatik, megszerzésére irányult és kifejezést nyert. (Curia 1902 május 7-én I. Gr. 690/1901. sz. a.) 18. A felülépitménynek a tűzvész folytán való megsemmisülése a felülépitmény tulajdonosát nem fosztja meg a házhelynek további olynemü haszonélvezetétől, hogy azon uj épületet emelhessen. Curia: Felpes a felülépitményre nézve alperes javára eszközölt tulajdonjogi bekebelezést azon az alapon kéri töröltetni, mivel a jelzett ház tűzvész folytán teljesen megsemisült s alperest illetőleg jogelődeit pedig kizárólag csakis a felülépitmény tulajdona illette, a nélkül, hogy alperesnek azon területhez, melyen a leégett ház állott, egyúttal haszonélvezeti joga lett volna; az épület elenyészése következtében tehát alperesnek a telek további használatához való joga is megszűnt. Minthogy felperes azt a szerződést, mely közte és alperes jogelődei között a jelzett ingatlanon emelt épületre nézve létrejött, be nem csatolta, a kérdéses jogviszony elbirálása tekintetében egyedül a tkvbe bejegyzett tulajdonjog szolgálhat irányadóul. Az eredeti felvétel alkalmával a telek tulajdonosául Bártfa város közönsége a felülépitmény tulajdonosául pedig K. János és társai — alperes jogelődei — lettek helyszínelve. A tkvben feltüntetett ezen tulajdoni jogviszonyból pedig okszerűen következik, hogy alperes jogositva van a kérdéses telken a leégett ház helyett uj épületet emelni. (1890 szeptember 24-én 2161. sz. a.) 19. Az ingatlan elárverezése által a tartozékát képező kisebb királyi haszonvételek is eladottaknak s vevő által megvetteknek tekintendők, mivel a tartozék a fődolog jogi sorsát követi. Curia: Felperes elleniratában világosan beismeri, hogy N.-Déden a kisebb kir. haszonvételek jövedelme birtokarányban osztatik fel, e beismerés által bizonyitott körülményből önként következik, hogy N.-Déden a regale-jogok a nemesi ingatlanoknak képezik a tartozékát. Nem vonja alperes azt sem kétségbe, hogy a n.-dédi tjkvben felvett, felperes tulajdonát képező nemesi ingatlanok után kisebb kir. haszonvételek jövedelmét ő élvezi, azt állit ja azonban, hogy felperes az emiitett nemesi ingatlanoknak birói árverésen megvételével nem szerezte meg egyszersmind a kisebb kir. haszonvételek aránylagos részét is, mivel a birói árverésen eladva nem lett. A becsatolt árverési iratokból nem tűnik ugyan ki, hogy az ingatlanokkal az aránylagos kisebb kir. haszonvételek is kifejezetten eladattak, de miután a tartozék a fődolgot követi, az ingatlanokkal az azoknak, ugy a fentebb előadott körülmény, mint az általános jogelvek, valamint az árverések foganatosítása idejében hatályban volt 1868: LIV. t.-cz. 423. §. szerint tartozékát képező kisebb kir. haszonvételek is eladottaknak és felperes által megvetteknek tekintendők, mit sem változtatván ezen az a körülmény, hogy a kir. kisebb haszonvétel az 1868: LIV. t.-cz. 423. §. ellenére mint tartozék összeirva.