Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

A dolgok. 11 Alperesnek a malomjog értékére, illetőleg a kihallgatott szakértők e részben nyilvánított véleményére vonatkozó felülvizsgálati panasza e döntés következtében tárgytalanná vált. Curia 1902 február 6-án I. G. 539/1901. sz. a. 15. Ama körülményből, hogy az italmérési jog hosszabb időn át valamely épületben gyakoroltatik, nem következik, hogy az épülettel, illetve annak telkével elválaszthatatlanul egybekötve volna. Sátoraljaújhelyi törvényszék: W. J. elsőbbségi igényét arra alapítja,, hogy Nagy-Kövesd községben az italmérési jog a nagy-kövesdi 34. sz. tkjkvben a közbirtokosok neveire felvett korcsmaépületben gyakoroltatott, tehát ennek az épületnek elválaszthatlan tartozékát képezte. Minthogy pedig ő korcsmaépületből a bartoschi K. Ferenczet és a K. Francziskát illető jutalékra végrehajtási zálogjogot szerzett és minthogy ez a zálogjog a korcsmaépület tartozékát képező italmérési jogra, illetőleg az ezt helyettesitő kártalanítási összegre is kiterjed, de minthogy az italmérési jog részére külön is lefoglaltatott, W. L. herczeg ellen, mint a^ki aJB. K. Ferencz és K. Francziska jogán kért kártalanítást az annak nevére felvett kártalanítási jutalékra összesen 11195 forint 92 kr. erejéig elsőbbségi igényét megállapítani kéri. Ez az igény tehát az 1888 : XXV. t.-cz. 21. §-a II. részének 1. pontja alá esik, az igényt érdemleges okokból kellene elutasítani, mert az a körülmény, hogy az italmérési jog a nagy-kövesdi 34. számú tjkvben foglalt közbirtokossági korcsmaépületnek képezte a tartozékát, sem a tjkvből, sem a Sz. ödönféle bejelentésből, sem a H. V. vallomásából nem tűnik ki, abból pedig, hogy az italmérési jog gyakorlása az emiitett épületben történt, még egyáltalában nem következik, hogy az a jog a kérdéses épülettel, elválaszthatatlanul egybe lett volna kapcsolva. Egyébiránt a kártalanítási iratok által igazolt abból a körülményből, hogy Nagy-Kövesd községben az italmérési jogot közbirtokosság gyakorolta, következik, hogy az a jog nem is képezhette másnak, mint az illető közbirtokosok nemesi birtokainak a tartozékát. Ezek szerint W. J.-nak a nagy-kövesdi 34. sz. tjkvben foglalt ingatlanokra vezetett végrehajtási zálogjoga az említett községben gyakorolt italmérési jogra nem terjed ki és igy a törvényszék a nevezettnek igénybejelentését érdemileg is nyilván alaptalannak találta. — Kassai tábla: Helybenhagyja annyival inkább, mert 1888 évi XXXVI. t.-czikk 21. §. L pontjára alapított zálogjogi igény csak az esetben nyer érvényesülést, ha a jelzálogos hitelező igazolja, hogy a kártalanítás alapjául szolgáló italmérési jog a jelzálogul lekötött ingatlannal elválaszthatlan kapcsolatban van, mert ugy ezen törvény, mint az 1881: LX. t.-cz. 131, §-ának második bekezdése szerint más szempont alá esnek azok a kir. kisebb haszonvételek, a melyeknek gyakorlata valamely ingatlannal elválaszthatlanul van egybekapcsolva, mint az ily megszorítástól ment más kir. kisebb haszonvételi jogok; W. J. igénylő azonban azt, hogy az általa igényelt kártalanítás alapjául szolgált italmérési jog a nagy-kövesdi 34. sz. tjkvben a közbirtokosság nevére felvett korcsmaépülettel és egyéb ingatlanokkal elválaszthatlanul össze lenne kapcsolva, hogy tehát az nem képezte a nemesi birtokok tartozékát, nem igazolta. — Curia: AHj#Í>§rihagyja, mert abból, hogy