Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Ingatlan dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. 181 492. A jóhiszemű vevővel szemben a korábbi telekkönyvön kívüli elbirtoklás megszakad. Curia: A beregszói 39. sz. telekjegyzőkönyvbe felvéve volt egynegyed kültelket felperes és néhai neje 1875. évben vétel utján megszerezvén, az ezen vevők tulajdonaként a beregszói 420. sz. telekjegyzőkönyvbe bejegyzés utján átvezettetett, és ily állásban volt az utóbb emiitett telekjegyzőkönyv, midőn a tagositási munkálat alapján eszközölt átalakitás folytán a kereseti birtokrészlet, a beregszói 420. sz. telekkönyv egynegyed telek kiegészitő részként bejegyeztetett. Az ügy ily állásában és mert a jóhiszemű vevőt a telekkönyvi állás védi, vele szemben a korábbi telekkönyvön kivüli elbirtoklás megszakadt, alperes elbirtoklás, illetve korábbi szerzés czimén vélt jogaikat felperes ellen csak ugy érvényesíthették volna sikerrel, ha vagy felperes és nejének e szerzés körüli rosszhiszeműségét vagy pedig azt bizonyították volna, hogy a telekkönyvi átalakitás tévesen eszközöltetett, vagy azt, hogy a kereseti birtokrészlet a tagosításkor nem a fentebb körülirt egynegyed telek kiegészitő részeként osztatott ki. Minthogy azonban alperesek a jelzett irányban bizonyitékot nem nyújtottak, sőt a tagositási munkálat szerint a kereseti birtokrészlet épen a jelenlegi felperesek és az általuk képviselt kiskorúnak tulajdonát képező egynegyed telek kiegészitő részeként osztatott ki, az a körülmény magában véve pedig, hogy felperes jogait tizenöt évig nem ér vény esitette, ellene a jelzett irányban még nem bizonyít, mindezeknél fogva alperesek a kereseti birtokrészletek, kibocsátásában marasztalandók voltak. (1899 május 16-án 5727/1898. sz. a.) 493. Árverési vevő ellen a vételt megelőző elbirtoklást érvényesíteni nem lehet. Törvényszék: Alperesek beismerték azt, hogy az ítélet rendelkező részében megjelölt kertnek ők vannak birtokában. Azon viszonkeresetüknek pedig, hogy a kérdéses ingatlan tulajdonjoga részükre megitéltessék, helyt adni nem lehetett; mert ha valónak vétetnék is az, hogy állítólagos jogelődük a szóban forgó ingatlant az 1. sz. alatti szerződés mellett B. A.-tói megvette, az ezen szerződésben számaztatott jogukat felperes ellenében, ki velük jogviszonyban nem áll s ki jogát a kisbirtokosok országos földhitelintézetétől, mint árverési vevőtől származtatja, nem érvényesithetik. S mivel fentebb emiitett felperes jogelőde a kérdéses ingatlant bírói árverésen vette, vele szemben az elbirtoklást figyelembe venni nem lehetne; de különben is alperesek előadása szerint ők és jogelődük a kérdéses ingatlant csak 1873 január 7-dike óta bírják is igy az elbirtokláshoz szükséges harminczkét év még el sem telt. (Curia helybenhagyja 1903 április 25-én 3186/1092. sz. a.) 494. Az elbirtoklás félbeszakittatik, ha az elbirtokló türi, hogy az ingatlan az elbirtoklási idő alatt telekkönyvileg másnak nevére Írassék, másnak hagyatékába leltároztassék és hagyatékbiróságilag másnak átadassék. (Curia 1891 deczember 21-én 2857. sz. a.)