Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Ingatlan dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. 179 az azon létező kocsiutról, mit maga is beismer, állítván, miszerint azt vélte, hogy az egyedül az általa megvett birtokra vezető dülő ut; tekintve, hogy arról, vájjon az kizárólag az ő birtokához vezető dülő ut-e, magának tudomást szerezhetett volna s végre, hogy beismeri, miszerint alperest az ut használatában hat évig háboritlanul tűrte, azt pedig, hogy alperes a kocsiutat egyedül az ő beleegyezésével használta, ennek tagadása ellenében nem igazolta, s igy nem panaszkodhatik, hogy a telekkönyvben bizva szerezte meg az A) alattiban érintett ingatlanságot minden szolgalomtól mentesen. (1887 február 17-én 5448/1886. sz. a.) 490. A folytonos, soha meg nem szakított gyakorlatban a jogczim is benne rejlik. A szolgalmi jog megszerzésének egyik czimét az elévülés is képezi. Törvényszék: Ezekből folyólag Pécs sz. kir. város felperes azon jogot, hogy a király-(fő)-utczában összegyülemlő mosadék- és esővizet a kérdéses csatornán leereszthesse, nemcsak a hiteltelekkönyvek életbe lépte előtt már elbirtokolta, de azt mai nap is folyton gyakorolja, mely folytonos, soha meg nem szakitott gyakorlatban a jogczim is benne rejlik. Felperesnek a keresetbe vett szolgalmi joga teljesen begyőzve lévén, ezen jogát a telekkönyvek felvételekor a szolgalmi jognak be nem lett kebelezése, ezzel kapcsolatosan alperesek általi tehermentes szerzése le nem döntheti s meg nem szüntetheti; mert az alperesek által hivatkozott osztrák polgári törvénykönyv 1500. §-a is csak oly tulajdonost ment fel az elbirtoklás által szerzett jog tűrése alól, ki valamely dolgot a nyilvánkönyvekhez biztában vett meg, mi jelen esetben nem állhat, mert alperesek a szolgalom tárgyát naponta tapasztalták, folyton szemük előtt volt, maguk is használták, sőt az utcza lejebb lett szállítása alkalmával a szolgalmi tárgy nyílásának felperes által lett kisebbitése ellen óvást sem tettek s ezen tényökkel felperes jogát beismerték. Felperes szolgalmi joga elbirtoklás által megerősülvén s mai nap is fennállván, azt megitélni kellett stb. (Curia helybenhagyja annál inkább, mert a szolgalmi jog szerzésének egyik czimét az elévülés is képezvén, nem áll azon alperesi kifogás, hogy felperesnél hiányzik a szolgalmi jog használatához szükséges szerzési czim, mivel a per során kihallgatott tanuk által be van bizonyitva, hogy a király-utczában összegyülemlő viz rendes lefolyása és pedig 32 évet meghaladó időn át, azon csatornán át történt, mely alperesek telkei alatt van elhelyezve és hogy alperesek azon joga, mely szerint ingatlanaik alatt létező csatornát tűrni ne tartozzanak, elévült az által, mert az ellen 32 évig fel nem szólaltak ; mert továbbá az osztrák polgári törvénykönyv 1500. §-ára nem hivatkozhatik az, ki valamely elbirtokolt szolgalmi jogról telekkönyvön kivül meggyőződést szerezhetett, alperesek pedig a viz lefolyását képező szolgalmi jogról, minthogy az nyilvános és szembeötlő, könnyen meggyőződhettek; mert végre azon kifogás, hogy a vitatott szolgalmi jog azért sem állhat fenn, mert nincs megfelelő uralgó telek, figyelembe azért nem jöhet, mivel jelen esetben az utcza, melyből a viz lefolyása eszközöltetik, s mely a város tulajdonához s rendelkezése alá tartozik, képezi az uralgó, alperesek ingatlan12*