Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

178 Ingatlan dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése, Curia: Nem gátolhatja alperest ezen jogának felperesek ellenében való érvényesítésében az osztr. ptkv. 1500. §-a, mert való ugyan, hogy ezen szolgalom sem a helyszíneléskor ki nem tüntettetett, sem a hirdetményi határidő alatt be nem jelentetett és ugy L. Imre, mint A. Dávid felperesek nevére történt átirás idejekor tkvileg bejegyezve, nem volt, azonban a fenntebbi szakasz az ily elévülés és elbirtoklás által szerzett jognak érvényesítését csak az ellen zárja ki, a ki csupán a nyilvánkönyvekhez biztában szerzett tkvi tulajdonjogot; ezen feltétel azonban nyilván hiányzik akkor, ha a tulajdont szerző meggyőződött vagy pedig kellő figyelem mellett meggyőződhetett volna arról, hogy a szolgalom tényleg gyakoroltatott; mert ily esetben az uj szerződő a nyilvánkönyv által félre nem vezettetik és a nyilvánkönyvbe való bizalom vele semmi esetre sem hitethette el, hogy egy tényleg és láthatólag gyakorolt szolgalom nem áll fenn. Jelen esetben a tanuk vallomása szerint a földesúr szőlőültetésre dézsmakötelezettség mellett átengedett területek alatti pinczék törésére taksafizetés mellett engedélyeket adott,, ezen gyakorlat Promontoron általánossá vált és mindenki, a ki szőlőt szerzett, azt ezen gyakorlat tudásával szerezte és igy kellő figyelem mellett, felperesek és elődeik is, habár a tanuk szerint a peres pincze kiterjedésének felismerhetésére a bejáraton kivül egyéb külső jel hiányzik is, szemle által meggyőződhettek volna arról, hogy az általuk megszerzett szőlő egy része alatt létezik ily pincze. Nem hivatkozhatnak felperesek hatálylyal a Gr. H.-féle perben hozott Ítéletekre, mert ezen perben egy pinczének ujabb időben kiszélesítéséről volt szó, holott jelen esetben nem igazolják, hogy alperes a kérdéses pinczének régóta fennálló állapotán bárminemű terjedéssel változást tenni szándékolt volna, sőt bizonyittatott, hogy alperesi pincze jelenlegi kiterjedésében már emberemlékezetet meghaladó idő óta fennáll. (1888 február 21-én 7672/1887. sz. a. Azonos: Curia 1885 május 20-án 767. sz. a.) 489. Az elbirtoklás által megszerzett jog annak hátrányára nem szolgálhat, ki a nyilvánkönyvekben bízva, valamely dolgot még az illető jog bekebelezése előtt megszerezett, de hogy valaki a nyilvánkönyvekben bizva cselekedett, csak akkor állitható, ha a szerzett szolgalmi jog fennállásáról más uton tudomást nem szerzett, vagy kellő gondosság mellett tudomást nem szerezhetett. Curia: Minélfogva kétségtelen, hogy alperes ellenében, ki elbirtoklás által a kocsiút szolgalmát megszerezte, felperes mint uj tulajdonos azt, hogy ő a nyilvánkönyvekben bizva szerezte meg a tulajdonjogot, a mennyiben a kocsiút szolgalma azokban kitüntetve nem volt, csak akkor vehetné alperes ellen és kérhetné, hogy ő a kocsiút használatától eltiltassék, ha való volna, hogy felperes a kocsiút tényleges használatáról tudomással nem birt és arról más uton sem szerezhetett tudomást. Tekintve azonban, hogy a tanuk vallomása szerint a kérdéses kocsiút alperes és jogelődei által 32 évet meghaladó időn át használtatván, alperes a szolgalmi jogot megszerezte; tekintve továbbá, hogy felperes már 1879. évben birtokába jutott az A) alatti telekjegyzőkönyvben foglalt azon ingatlannak, melyen a kocsiút vezet s igy tudomással birt 1883 február 12-én kelt adásvevési szerződés létrejöttekor