Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Ingatlan dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. 465. Az egyházaknak, egyházi testületeknek s egyházi személyeknek ingatlan vagyon szerzését tiltó, u. n. holtkézről szóló törvények, nevezetesen az 1498 : LV. és LXV., az 1647 : XVII. és az 1715 : XVI. törvényczikkek és különösen az ország erdélyi részeire vonatkozóan az Apr. Const. I. rész 1. czimének 10. és I. rész 6. czimének 2. czikke a változott viszonyoknál fogva elavulván, nincsenek hatályban. (A Curia •63. számú polgári teljes ülési határozata. Lásd I. kötet 81. oldal és követk.) 466. A telekkönyvek megtekintésének elmulasztása akkor, midőn a bejegyzett jog átruházása forog kérdésben, a gondatlanság oly mérvét foglalja magában, melynél fogva azon alapon, hogy a szerződés tartalma a telekkönyvi állapottal meg nem egyez, történt tévedés, a szerződés semmisségét nem vonja maga után. (Curia 1875 november 22-én 10529. sz. a.) 467. Ha a vevő a ház vétele iránt az eladóval a szerződést megkötötte s a házat telekkönyvön kivül birtokába vette, a tűzvész által okozott kárt a vevő tartozik viselni s ezen azon körülmény, miszerint a ház leégése idejében a telekkönyvben a vevő tulajdonjoga még bekebelezve nem volt, hanem a ház még az eladó nevén állott, nem változtat. Mert ámbár az ingatlan dolgok tulajdonának átruházásához a tulajdonjog bekebelezése szükséges arra nézve, hogy a vevő harmadik személyek ellen is érvényesíthető dologbani jogot nyerjen, de arra nézve, hogy a tulajdonjog az eladóval szemben átruházottnak legyen tekinthető, elegendő, ha az átruházás oly tényeken alapul, a melyek alapján az eladó a vevőt tulajdonosnak elismerte s elismerni tartozott. (Curia 1883 január 22-én 6043. sz. a.) 468. A fennálló joggyakorlat szerint ajándékozási jogügylet szóbelileg is létesülhet. (Budapesti tábla 1890 november 6-án 160. sz. a.) Jegyzet: Hogy ingatlanra vonatkozó ajándékozási ügylet szóbelileg is létrejöhet, azt felső bíróságaink több izben kimondták, igy Curia 666/1888., •6540/1888. sz. a. 469. Eladó tűrni köteles, hogy vevők a tulajdonjogot bekebeleztethessék. Nem gátolja ennek itéletileg való kimondását ama körülmény, hogy az ingatlan nincs az eladó nevén. Curia: T. A. alperes a perfelvételre meg nem jelenvén, ezzel elismerte felpereseknek azon állítását, hogy ő a kereseti belsőséget nekik örökáron eladta, a vételárt tőlük megkapta és őket a vétel tárgyának tényleges birlalásába helyezte, mely ekként bizonyitott kötelmi viszonyból jogilag következik, hogy szerződési kötelezettségét betölteni, vagyis felperesnek tulajdonjogát elismerni, és tűrni köteles, hogy felperesek a szerzés törvényes módját, a telekkönyvi bekebelezést is igénybe vehessék. Ö irányában pedig ennek itéletileg való kimondását nem gátolhatja azon körülmény, hogy a kérdéses ingatlanra telekkönyvi