Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

168 Ingatlan dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. folyó képezte, és hogy az a terület, mely iránt a per foly, akkor, midőn a Maros irányát még meg nem változtatva, a B) alatti régi mecU rében folyt, a Maros jobbparjára esett, tehát a felperesek birtokához tartozott. Ma ez a terület a Maros balpartján fekszik, mert a Maros vize folyásának irányát megváltoztatva, a péres terület felett kezdődő nagy kanyarral éjszaknak és tovább nyugatnak fordult, és azt ez a peres föld mintegy érintetlenül maradt egész szakasztatott el Tok község határától, sem arra, hogy az keletkezését a folyam működésének köszöni, vagyis hogy földtani értelemben vett és ujabb áradványt képez, de a fenforgó esetben ez a kérdés a per kimenetelére nézve nem bir döntő fontossággal, mert maradt legyen ez a föld eredeti állapotban, vagy keletkezett legyen a folyam iszaplerakodása által, ehhez a területhez nem alperesnek, de felpereseknek lehet csak igénye. Mert ha a föld előbbi helyén érintetlenül megmaradt és illetve a felperesek földjéből csak elszakittatott, ugy a fennálló jogelvek szerint felperesek erre tulajdonjogukat el nem veszitették, ha pedig a peres föld a folyam iszapodásának eredménye, ez sem állapitja meg alperes tulajdonjogát, mert jogi értelemben vett áradványt (alluvio) olyan föld képez, melyet a viz észrevétlenül valamely, parti birtokhoz hozzácsatol, ez az eset azonban itt fenn nem forog, mert, mint ezt a másodbiróság helyesen megállapította, a mennyiben ez esetben a földes iszaplerakodásról lehetne szó, a lerakodás nem alperes partjához történt, hanem az elhagyott meder azon oldalán, mely azon időben, midőn a Maros vize még a B) alatti helyen folyt, kétségtelenül felperesek birtokát képezte. Nem lévén tehát a peres föld semmiképen az alperesi part növedéke, arra alperes igényt nem támaszthat, hanem íeliszapodás esetén is ez a föld felpereseket illeti, mert az a terület, melyen az állítólagos íeliszapodás történt s mely a határt képezett régi Maros medrén túlesett, felperesek tulajdonát képezte, ennek a területnek növedékére tehát csak ők tarthatnak jogszerűen igényt. (1891 július 11-én 9090. sz. a.) 464. Az Ingatlan dolog átadása telekkönyvi bekebelezés által történvén, ezzel a teljes tulajdonjog tényleges birtoklás nélkül is megszereztetik. Curia mint felülvizsgálati biróság: Igaz ugyan, hogy az osztrák polgári törvénykönyv 425. §-a szerint a puszta czim még nem ad tulajdont, és a tulajdon rendszerint csak jogos átadás és átvétel által szereztetik meg; azonban az osztrák polgári törvénykönyv 431. §-a szerint az ingatlan dolog átadása telekkönyvi bekebelezés által történik, a telekkönyvi bekebelezéssel tehát a teljes tulajdonjog tényleges birtoklás nélkül is megszereztetik és az osztrák polgári törvénykönyv 440. §-a szerint jogszerű birtokba az uj tulajdonos lép, a ki e jogánál fogva az osztrák polgári törvénykönyv 362. §-a szerint a dologgal szabadon rendelkezhetik, a dolgot rendszerint kénye szerint használhatja vagy használatlanul hagyhatja, azt elenyésztetheti, vagy részben elidegenítheti, vagy elhagyhatja. (1898 május 27-én I. G. 117. sz. a.)