Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Ingó dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. 155 felvett térmértékért nem szavatol és a telekkönyvi első felvétel a már megkezdett közönséges elbirtoklást sem félbe nem szakit]a, sem pedig ezen felvétel alapján a három évi elbirtoklásnak helye nincs, a kiskorúak pedig mint az első birtokos örökösei több joggal szintén nem birnak, mint jogelődjük. Mindezeknél fogva és mert felperes végirata szerint is nem vonta kétségbe, hogy alperesek az M. K. Ferencztől vásárolt ingatlan birtokába még 1848 előtt léptek (1848-ban már birtokban voltak), azt pedig, hogy alperesek utóbb foglalást tettek, nem bizonyították, mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével elutasítani kellett. (1890 január 7-én 3780. sz. a.) 423. Ha az elbirtoklási idő harminczkét évnél hosszabb, akkor elbirtokló ellenében az elbirtoklást kifogásoló fél köteles bizonyítani, hogy az elbirtokló jogtalan módon jutott az elbirtoklóit dolog birtokába. Már az elsőbiróság által is kellően méltatott . . . tanuk vallomásával, ugy a tartalmára nézve is valódinak bizonyult 6. szám alatti községi bizonyitványnyal az alperesek teljes bizonyítékot szolgáltattak ama állításuk mellett, hogy az . . . ingatlant ők és illetve jogelődjük, ifj. V. Mihály, valamint B. József és neje a jelen keresetet megelőzően harminczkét évet meghaladó időn át háboritlanul birták s bírják máig is. Tekintve, hogy ezzel szemben a felperesek tartoztak bizonyítani azt, hogy az alperesek, illetve jogelődjeik tiltott uton jutottak a birtokba, a mit azonban bizonyítani meg sem kíséreltek; tekintve, hogy felperesek az 5. szám alatt csatolt ítélettel befejezett sommás visszahelyezési perben vesztesekké váltak és a birtoklásban változás be nem állván, az alperesek által vitatott elbirtoklás ideje félbe nem szakittatott; tekintve, hogy felperesek ugy a beszerzett sommás visszahelyezési, mint az örökösödési per adatai szerint tudták, hogy alperesek, illetve jogelődjeik a kérdéses ingatlant évek hosszú során át mint sajátjukat birták s használták s igy felperesek az ingatlan két harmadára nézve sem tekinthetők oly jóhiszemű harmadik személyeknek, kik azt, a nyilvánkönyvbe bizva, vették meg és a kikkel szemben az elbirtoklás érvényesithető nem volna, alperesek a kérdéses ingatlant elbirtoklás czimén megszerezték. (1898 márczius 16-án 5248/1897. sz. a.) 424. Az elbirtokláshoz jogszerű czim kimutatása nem szükséges. A megkezdett elbirtoklást csakis a keresetindítás, annak kellően folytatása, vagy pedig felperes birtok jogának világos vagy hallgatag beismerése szakithatja félbe. Azon körülmény, hogy a kereseti ingatlan a helyszíneléskor a felperes nevére telekkönyveztetett, alperes hallgatag beismerésének csak azon esetben tekinthető, ha felperes bizonyítja, hogy az alperes tudtával és beleegyezésével történt. (Curia 1895 évi 11361. sz. a.) 425. Az elévülés és elbirtoklás kérdése hazai törvények szerint bírálandó el. Curia: Az id. törv. szabályok 21. §-a által az osztr. polg. tkvnek azon rendeletei tartattak fenn, melyek a tkvi rendelettel kapcsolatban állván, a tkvnek tárgyát képező valamely dolgok szerzése vagy elide-