Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)
Ingó dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. 143 A felebbezési bíróságnak ez a jogi érvelése téves; mert igaz ugyan, hogy a tulajdonjognak a vételár kifizetéséig fentartása iránt történt kikötés a vételár kifizetésével hatályát veszti; azonban annak a kikötésnek hatálya, illetve az eladó részéről érvényesithetése a vételár fizetetten volta esetében is a vételárnak harmadik személyre történt engedményezésével az engedmény terjedelméhez képest esetleg szintén megszűnhet, avagy arra való tekintettel, hogy az igény kereset nemcsak tulajdonjogra, hanem más olyan jogviszonyra is alapitható, a mely anyagi tartalmánál fogva a végrehajtási eljárást gátolhatja, esetleg az eladónak arra ad jogot, hogy arra alapítottan az igényt sikeresen érvényesíthesse. (1900. évi október hó 4. G. 318/1900.) 396. A tulajdonjog fentartásával kötött adásvételi szerződésnél a tulajdonjog átháramlásának a bekövetkezése a vételár teljes lefizetésétől függ, s addig, mig ez a feltétel be nem következik, a vevő birtokába adott dologra a tulajdonjog átruházásának a hatálya be nem közetkezik. Az! áru vételára iránt indított per s a behajtás iránt az árura vezetett végrehajtás a tulajdonról való lemondást vagy a tulajdonjog megszűnését nem eredményezi, mivel ezekkel ép az van kifejezve, hogy az eladó szerződésbeli jogaihoz ragaszkodva azt követeli, hogy a vevő a feltételt, melyhez a tulajdonjog megszerzése köttetett, teljesítse. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Az elsőbiróságnak a felebbezési bíróság által is elfogadott Ítéleti tényállása szerint az iratokhoz G) alatt eredetben mellékelt »megrendelő jegy« tartalma való, e megrendelő jegy szerint pedig felperes czég a kérdéses locomobilt azzal a kikötéssel adta. el a végrehajtást szenvedőnek, hogy az az eladó czégnek mindaddig kizárólagos tulajdonát képezi, mig annak vételára teljesen kifizetve nincsen. A tulajdonjog fentartásával kötött ily adásvételi szerződésnél a tulajdonjog átháramlásának a bekövetkezése a vételár teljes lefizetésétől függ s addig, mig ez a feltétel be nem következik, a vevő birtokába adott dologra a tulajdonjog átruházásának a hatálya be nem következik. Minthogy pedig a felebbezési bíróság ítéletének tényállása szerint a vételár a vevő végrehajtást szenvedő részéről eddig meg nem fizettetett, a felebbezési bíróság nem sértett jogszabályt, midőn a kérdéses locomobilt felperes tulajdonaként a foglalás alól feloldotta, illetve annak időközben történt elárvereztetése következtében felperest feljogosította arra, hogy az elárverezett locomobilt helyettesítő vételár kiutalását kérhesse. Igaz ugyan, hogy a tényállás szerint felperes czég a vevőt a vételár iránt beperelte, a kérdéses locomobilra maga is végrehajtást vezetett, és azt lefoglaltatta, azonban eme ténye által tulajdonjogáról lemondottnak vagy elállottnak nem tekinthető; mert a jogtól való elállásról vagy lemondásról csak ott lehet szó, a hol az erre irányuló akarat vagy világos szavakkal, vagy minden kétséget kizáró tényekkel van kifejezve, ilyennek megtörténte pedig meg nem állapíttatott, maga a vételár megfizetése iránt indított per s a behajtás iránt foganatosított végrehajtás a tulajdonról való lemondást, vagy a tulajdonjog megszűnését nem eredményezi, mivel ezekkel ép az van kifejezve, hogy az