Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

122 Kisajátítás. czéljaira elfoglaltatott és a helyett felperes ingatlanából a községnek az illetékes hatóság közbenjöttével megfelelő uj ut jelöltetett ki, ha tehát erre alperes épitési vállalkozóját előzetesen meg nem bizta volna is, utólag azt már az által jóváhagyta, hogy a régi utat birtokába vette, minek szükségképeni következménye, hogy azt uj úttal helyettesítse. (Curia 1901 október 3-án 1712. sz. a.) 347. Nem fizetés esetében kisajátítást szenvedők végrehajtást kérhetnek és ennek elérésére az 1881 : LX. t.-cz. szabályai alkalmazandók. A végrehajtás elrendelésére a kártalanítási összeget megállapító birtokbiróság illetékes. (Budapesti tábla 1891 deczember 16-án 26712. sz. a.) 348. Kisajátítási ügyekben az ügyvédi képviselet kötelező. (Curia 1889 április 16-án 2772. sz. a.) 349. Az 1881 : XLI. t.-cz. 65. §-a szerint az ugyanazon törvény 37. és 46. §-ai alapján kinevezett ügygondnok dijait a kisajátító köteles viselni; mert a felhívott törvény különleges intézkedést nem tartalmaz az iránt, hogy az ügygondnok dijait mikor számithatja fel s mikor követelheti; mihez képest az ügygondnok jogosult dijait az eljárás végbefejezése előtt s kérvény utján is felszámítani. (Kassai tábla. — Curia: A felfolyamodást visszautasítja; mert a kisajátításból folyó kártalanítási ügyekben az 1881 : XLI. t.-cz. 57. §-a szerint az érdemleges kártalanítási határozat ellen intézhető felebbezésen kivül más jogorvoslatnak nincs helye; s mert a táblának végzése azok közé a másodbirósági végzések közé nem sorolható, a melyek ellen az 1881. évi LIX. t.-cz. 59. §-a további felfolyamodást elfogadta. (1895 október 23-án 8669. sz. a.) 350. A kisajátítási ügyekben a felebbezési határidő vétlen elmulasztása esetében a mulasztó fél igazolással élhet. (Curia 1893 január 10-én 11452/1892. sz. a.) >_ 351. A kisajátított ingatlan előbbi tulajdonosa az 1868 : LV. t.-ez. 66. §-ban neki biztosított visszavásárlási jogról lemondottnak tekintendő, ha az előbbi tulajdonos, a kisajátítás alkalmával nemcsak tudomással bírt arról, hogy a kifogásolt birtokrészletek vasúti czélokra nem szükségesek, hanem maga kívánta, azok kisajátitását, mivel azok szerinte elváltán és elkülönzötten, a kisajátításra kívánt birtokrészletektől nem használhatók. Curia: A kir. Ítélőtáblának Ítélete az alperesi viszonkeresetre vonatkozólag helybenhagyatik; ellenben a felperesi kereset iránti rendelkezésre nézve mindkét alsóbb bírósági Ítélet megváltoztatik, és alperesek felpereseknek a keresetben jelzett birtokrészletekhez való korlátlan tulajdonjogát elismerni köteleztetnek, s a felperesek javára eszközölt telekkönyvi tulajdonjogi előjegyzés igazoltnak bíróilag kimondatván, alperesek