Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Kisajátítás. 115 árának meghatározásánál tehát ez az adat az 1881 : XLI. t.-cz. 25. §-a rendelkezése értelmében irányadóul veendő. S. Adorján tehát az idézett törvényczikk 23. §-a értelmében teljes és valódi kárpótlást akkor nyer, ha a kisajátitott területért kisajátitás folytán megszűnt haszonnak megfelelő tőkét kap. A nevezett kisajátítást szenvedett ezért a kisajátitott területért a kimutatott tiszta jövedelem 41/2°/o-os tőkéjét kérte megállapittatni; ez a kérelem azonban törvényes alappal nem birván, részére a kártalanítási árt a kimutatott tiszta jövedelemnek, a törvényes 6°/0-os kamatnak mégfelelő tőkéjében megállapítani kellett. Egyebekben az elsőbiróság határozatát felebbezett pontjaiban az annak kapcsán felhozott vonatkozó indokainál fogva és még azért is helybenhagyni kellett, mert az a körülmény, hogy a Rába a szabályozás folytán más irányba vezettetik és ennek folytán a volt parttulajdonosok a halászatot, az usztatást és a fürdést előbbi módon nem gyakorolhatják, nem állapítja meg a kisajátítást szenvedőknek azt a jogát, hogy ez okból külön kártalanítást követelhessenek, miután jelen esetben az 1881 : XLI. t.-czikknek sem a 23. §. 1—3. pontjában, sem pedig a 13. és 28. §-aiban felsorolt körülmények fenn nem forognak. (Curia : A tekintetben, hogy a N. Salamonné és érdektársai részéről azon az alapon, hogy a folyóvíz hasznaitól elestek, igényelt kárpótlás meg nem ítéltetett, helybenhagyandó volt a másodbiróság határozata, mert a jelen kártalanítási eljárás kizárólag a kisajátitott ingatlan utáni kártalanítás megállapítása iránt tétetett folyamatba és igy a tárgyalás folyama alatt a folyóvíz elvont hasznának kárpótlására annál kevésbbé terjesztethetett ki, mivel a régi meder a felek egyező nyilatkozata szerint a kisajátitás tárgyát nem is képezte, noha annak, bár jelentéktelen része, tényleg a kisajátitott terület vonalába esik, és mert egyébként is, tekintettel az 1885 : XXIII. és 1888 : XIX. t.-czikkek rendelkezésére, az emiitett igények elbírálása első sorban a közigazgatási hatóság hatásköréhez tartozik. Egyebekben helyben volt hagyandó a másodbiróság határozata indokaiból. (1889 augusztus 30-án 5248. sz. a.) 329. Az 1881 : XLI. t.-cz. akként rendelkezik ugyan, hogy a kisajátitás által okozott kár megtéritésére az a vállalat köteles, a mely vállalat részére a kisajátitás engedélyeztetett és a kisajátítási jog átruházás tárgyát nem képezheti, mindamellett sem törvénybe, sem törvényerejű rendeletbe nem ütközik az, hogy valaki a részére kötelezett ellenszolgáltatás fejében a jogosult javára a kisajátításnak saját koczkázatára és költségén leendő keresztülvitelére vállalkozzék, mely esetben a koczkázatot vállaló fél és a kisajátítást szenvedő között közvetlen jogviszony keletkezvén, a koczkázatot elvállaló félre az a személyes jogi kötelem hárul, hogy a kisajátitás által okozott kárért a kisajátítást szenvedőt kártalanítsa. Curia: Alperes első sorban azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett azzal, hogy a zsibó-nagybányai helyi érdekű vasút czéljaira kisajátitott területen annak birtokbavételekor volt termés értékének megfizetésére és a kisajátítás alá nem vont területen a munkások által okozott kárért kártérítésre kötelezte, jóllehet a becsatolt kisajátítási kártalanítási iratokból az tűnik ki, hogy alperes a 8*