Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Kisajátítás. 111 Curia: Habár azon ingatlanság, melyből 751 forint 34 kr. erejéig egy rész a m. keleti vasúttársaság részére kisajátittatott tulajdonul, jelenleg felperes nevén áll; habár továbbá a becsatolt s 1876 aug. 8-án kelt birtokba adási okmány szerint felperes javára a kérdéses 751 forint 34 kr. összeg is beszavatoltatott, felperes mindamellett elutasitandó volt; mert a per során tagadásba nem vette, hogy a községi hivataltól szerzett adatok nyomán az egyedi kimutatás 21. tétele szerint mint M. Koszta hagyatékának tulajdonosául másodrendű alperesként beidézett M. Filimon van kitüntetve, s a kisajátítási eljárás alkalmával az érintett ingatlanságnak ő volt tettleges birtokában. Ily helyzetben pedig alperes jóhiszemüleg fizetvén ki a követelésbe vett 751 forint 34 kr. összeget M. Filimonnak, annak másodszori megfizetésére nem kötelezhető. (1878 október 8-án 9035. sz. a.) 318. Ha a vasút czéljára az 1881 : XU. t.-cz. IV. fejezetében szabályozott eljárás mellőzésével vétetett el az ingatlan a tulajdonostól, ugy utóbbinak joga van arra, hogy a kártalanitás iránti igényét a per rendes utján érvényesítse. A Curia végzett: Felperes, illetőleg felperesek az alperes helyi érdekű vasút czéljaira elfoglalt területek értékének és az elfoglalásból eredő káruknak megtérítése iránti igényüket alperesek ellen a kereseti előadás szerint azért kénytelenek érvényesíteni, mert alperesek a felperesek tulajdonát képező ingatlanok egyes részeit a vasút czéljaira elfoglalták a nélkül, hogy a törvény értelmében a kisajátítási terv elkészíttetett, megállapittatott, a kisajátítási eljárás kérelmeztetett volna és a, nélkül, hogy alperesek az 1881 : XLI. t.-cz. 45. §-a rendelkezésének megfeleltek volna. Igaz ugyan, hogy a vasutak építésére szükséges területek kisajátítása és kártalanítása iránt a most idézett t.-cz. rendelkezik, s ennek a törvénynek IV. fejezete a kártalanítást külön eljárásra utasítja, ennek az eljárásnak folyamatba tétele azonban az alpereseknek képezi külön jogát, mely eljárás megindítására felperesek nem jogosultak. Tekintve, hogy a per adatai szerint alperesek a kisajátítási eljárást a kereset megindításáig folyamatba nem tették, s így nyilvánvaló, hogy alperesek, a mennyiben a kérdéses vasút még 1895-ben kiépíttetett és üzembe vétetett, a kártalanítandó ingatlanokat az 1881: XLI. t.-cz. IV. fejezetében szabályozott eljárás mellőzésével vették el a tulajdonosoktól : tekintettel továbbá arra, hogy a mennyiben alperesek az idézett törvényben részükre biztosított külön eljárást a törvényben előirt módon a kereset beadásáig igénybe nem vették, felpereseknek joguk nyílt arra, hogy az alperesek részéről a kisajátítási eljárás mellőzésével elfoglalt ingatlanok kártalanítása iránti igényüket a per rendes utján érvényesítsék és az alperesek részéről észrevételeik során a perut ellen tett kifogás az adott esetben annál kevésbbé jöhet figyelembe, mert alperesek viszonválaszukban kifejezetten is kijelentették, mikép a felperesek által választott perut ellen mi ellenvetésük sincs; ezekhez képest a másodbíróság végzését megváltoztatni s a rendelkező rész értelmében határozni kellett. (1899 április 18-án 1422/1899.)