Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

112 Kisajátítás. 319. Nincs helye külön kisajátítási és külön kártalanítási ár megállapításának, mivel a kártalanítási összegnek ugy a kisajátított ingatlanok értékét, mint az összes számításba veendő tényezők eredményét is magában kell foglalnia. Azok a kártalanítási összegek, melyeknek a jogosultak részére kifizetése telekkönyvi akadályokba ütközik, minden esetben az illetékes telekkönyvi hatóságnál letétbe helyezendők, tehát akkor is, ha a jogosultak kiskorúak vagy gondnokság alatt állók. (Curia 1899 június 13-án 2725/1899. sz. a.) 320. Egy 1500 magyar hold területű birtoknak a vasútvonal által történt olyan kettéhasitása, hogy a lehasított kisebb rész is 200 holdat tesz ki, nem minősíthető az 1881 : XLI. t.-cz. 23. §. 1. pontjában említett megcsonkításnak vagy részekre szakitásnak, és igy e czimen a kisajátítást szenvedők részére e helyütt sem volt kártalanítás megállapítható. (Curia 1901 november 5-én 5715. sz. a.) 321. Az állam kártalanítással tartozik akkor, midőn egy törvényszerűen fennálló rév közelében, nevezetesen egy mértföldön belül, állandó hidat építtet és ez által a révvámjog értéktelenné válik. Tartozik ezzel a kártalanítással akkor is, ha a szabad közlekedést az épített hídon ingyen engedi meg. (A Curia 40. számú polgári teljes ülési határozata. L. I. köt. 49. 1.) 322. Valamely iparüzlethez tartozó telek a tulajdonos kívánatára egészben sajátítandó ki az esetben, ha egy részének kisajátítása által a fennállott üzlet lehetetlenné válik. Kisajátító csak ama károkért tehető felelőssé, melyek a kisajátítás által közvetlenül okoztatnak. (Curia 1901 január 17-én 995. sz. a.) 323. Az 1881 : XLI. t.-cz. 24. §-a csak oly ültetvényekre alkalmazható, a melyek a tulajdonos által állaguk sérelme nélkül elvihetők, de mielőtt ez megtörtént volna, azokban a kisajátító által kár okoztatik. — Nem kötelezhető a vasúttársaság arra, hogy a vasút mentén a szomszédos tulajdonosok által ültetendő sövények költségeit és ezeknek alkalmassá váltáig a cselédség többlete által felmerülő kiadásokat kártalanítási összegként fizesse. (Curia 1885 szeptember 29-én 6061. sz. a.) 324. A kisajátítási összegben nem foglalt függő termés értékének elvesztése vagy csökkenése által szenvedett kár a kisajátító ellen külön uton nem a földtulajdonos által, hanem kifejezetten a birtokos által követelhető, mint a ki a függő termés megsemmisítése vagy rongálása folytán jogszerű czimen szerzett vagyonában kárt szenvedett. Debreczeni tábla: A felperes keresetét a Polgár község határához tartozó és az egri káptalan tulajdonát képező bödönyháti birtokrészből az alperes által vasutépités czéljára kisajátított öt hold területen a kisajátítás idejében volt függő termés értékének a megfizetésére intézte és az alperest ezért kéri 210 frt tőkének és járulékainak a megfizeté-