Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

110 Kisajátítás. 314. A kártalanítás mérve kisajátítás esetén csak a becsléskor tényleg létező viszonyok és körülményektől függ és nem oly eshetősé­gektől, melyek jövőbeli körülmények által vannak befolyásolva. — A kisajátító által önkényt felajánlott összeg leszállítását a szakértők véleménye nem eszközölheti. (Curia 1886 szeptember 29-én 4065. sz. a.) 315. Valamely útrész tényleg kisajátittatván, tekintet nélkül arra, hogy nem magánféltől, hanem közhatóságtól sajátíttatott ki, és hogy azt mily czélra forditandja a kisajátító vállalat, teljes értékében kárta­lanítandó. (Curia 1898 augusztus 1-én 3220. sz. a.) 316. Ha a telek egy része kisajátittatik, nem igényelheti a kisajá­títást szenvedő fél, hogy az épületek értékvesztesége czimén részére oly összeg állapitíassék meg, mely az épületek fölállítási költségeihez azon arányban áll, mint a kisajátított és a hullámtérré válandó területek az egész birtokhoz állanak, hanem legfölebb azt követelheti, hogy a feles­leges épületek évi fentartási költségeinek tőkéje neki megtéríttessék. Curia: Az épületek a kisajátítást szenvedő félnek a kisajá­tított földterület elvesztése után is tulajdonai maradnak és a kártala­nítást csak azon alapon igényli, mert az épületek annak idején 495 holdra lettek berendzve: most pedig ezen épületek, tekintettel arra, hogy 63 hold kisajátittatott, 222 hold pedig hullámtérré váland, értéktelenekké és használhatatlanokká válandanak. A szakértők többségének véleménye szerint azonban az épületek nem használhatatlanokká, hanem feleslegesekké és pedig csak részben váltak ilyenekké. Nem igényelheti tehát a kisajátítást szenvedő fél, hogy az épületek értékvesztesége czimén részére oly összeg állapittassék meg, mely az épületek' fölállitási költségeihez azon arányban áll, mint a kisajátított és hullámtérré válandó területek az egész .birtokhoz állanak, hanem legfölebb azt követelhette volna, hogy a felesleges épületek évi fentartási költségeinek tőkéje neki megtéríttessék. Minthogy azonban a kisajátítást szenvedő fél nem ezt kérte, de különben is az, hogy az épületek mennyiben váltak feleslegesekké, a szakértők' által előlegesen meg nem állapitható, minthogy az attól függ, hogy a hullámtérré válandó terület nemcsak jelenleg, hanem a jöven­dőben is miként lesz használható, a mit előre meghatározni nem lehet; ezeknél fogva kellett, stb. (1884 márczius 11-én 1841.) 317. Ha a vasúti társaság a telekkönyvnek behozatala előtt a kisajátítási összeget a kisajátított föld tényleges birtokosának, ki az egyedi kimutatásban tulajdonosként is kitüntetve lett, habár a hirdet­ményi eljárás előtt jóhiszemüleg kifizette, utóbb azonban e birtok telek­könyvi tulajdonosának más egyén lett bevezetve, ez utóbbinak nincs joga a vasúttársaságtól a kisajátítási összeg másodszori megfizetését követelni, hanem csak arra származik igénye, hogy a kisajátítási ösz­szegre netán vélt jogait az ebben részesült birtokos ellen, a mennyiben az az egyedi kimutatásba valóban helytelenül vezettetett be, érvényesítse.

Next

/
Thumbnails
Contents