Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Kisajátítás. 109 nősen a 6. NB. alattiban kitüntetett vételárra tekintettel lenni azért nem lehetett, mert a szakértők az érték meghatározásának alapjául nemcsak az általuk ismert forgalmi értéket fogadták el, hanem részletes számitások és tervek alapján megállapították azt is, hogy beépítés esetén a szóban forgó telkek, a véleményezett telekárak mellet is meghoznák azt a bérjövedelmet, mely a főváros területén épített uj házaknál rendes körülmények közt elérhető; mert továbbá a kisajátító nem hozott fel olyan adatokat, melyekből meg lehetne állapítani, hogy az általános értékemelkedés mellett sem érettek el hasonló fekvésű telkeknél olyan forgalmi árak, minőket a szakértők elfogadtak; és mert végre a 6. NB. alattiban feltüntetett vételárat a fenforgó körülmények között azért nem lehetett tekintetbe venni, mert habár az üllői-uti saroktelek 1890. évi ápril 14-én kisajátító kincstár által négyszögölenként, az épületre eső érték leszámításával 100 forinton vétetett meg, nincs semmi olyan adat, mely szakértőknek azt az állítását, hogy ennek a teleknek az értéke majdnem kétszeresre emelkedett, megczáfolná. (1894 február 28-án 1339. sz. a.) 312. Az 1881 : XLI. t.-cz. 25. §-ának rendelkezése egyáltalában nem zárja ki, hogy a kisajátított területnek az értéke azon magasabb értékre való tekintettel is megállapittassék, melylyel ezen terület tényleg bir, azért, mert más czélra is alkalmas, mint a melyre valóban használtatik. (Curia 1897 január 26-án 6294/1896. sz. a.) 313. Mindazok a kedvező körülmények, a melyek a kisajátítás foganatosításakor a kisajátított terület értékére kedvezően folynak be, a becsérték megállapításakor tekintetbe veendők. Curia: A szakértők által előterjesztett egybehangzó vélemény a becsű II. 4. tétele alatt felvett 1 frt 50 kr. értékemelkedés beszámítása, nemcsak a lóvonatnak villamossá való átalakítására és a telek tervezett feldarabolására, hanem első sorban és főleg arra a körülményre alapított, hogy azok a területek, melyeknek értékére való tekintettel, a kisajátítás tárgyát tevő terület alap-ára négyszögölenkint 14 frt 66 krral számíttatott, a vasutaktól 1—l1^ kilométeres távolságra a községben parasztházak közt mindenfelől zártan feküsznek, a kisajátított terület ellenben közvetlenül a vasúti állomással szemközt különálló villák építkezésére szabadon és alkalmasabban fekszik, minélfogva utóbbinak valódi értéke a kiszámított alap-árt is meghaladja. A figyelmen kívül nem hagyható eme tényezőre nézve tehát, másrészt pedig annak tekintetbevételével, hogy a szakértők a jelzett értékemelkedésre vonatkozó véleményüket nem a jelen kisajátítás által létesülő uj állapot folytán beállható valamely előnyös változás szempontjára és nem is még csak a jövőben remélhető, hanem arra az előnyre fektették, mely a lóvasutnak villamossá való átalakításának megtörtént elhatározásából folyóan a becslés idején tényleg már beállott — kellett a B. Lászlótól kisajátított terület árára nézve az elsőbiróság határozatát helybenhagyni. (1896 június 24-én 530. sz. a.)