Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

106 Kisajátítás. dálkodásra használható földek kisajátításánál főleg ott áll elő, hol a vaspálya valamely birtokot ugy hasit két vagy több részre, hogy a mezei gazdálkodás az egyik részen levő épületekből a többi részeken vagy épen nem, vagy csak nehézséggel, nagyobb kerülők igénybevétele és e szerint időpazarlással folytatható. (Curia 1884 márczius 26-án 6661. sz. a.) 302. A kisajátítandó tárgy értékének meghatározásánál mindenek előtt a tiszta jövedelmet kell alapul venni; a hol tehát a tiszta jövedelem meghatározható, más adatok csak mint a tiszta jövedelem meghatározására szolgáló segédeszközök jöhetnek tekintetbe. Curia*: A kártalanítási összegre nézve mindkét alsóbiróság határozata megváltoztattatik, a kártalanítási összeg 81040 forintban állapittatik meg; egyebekben, stb. A kártalanítási összeg tekintetében mindkét alsóbb bíróság határozatát azért kellett megváltoztatni; mert az 1881 : XLI. törvényczikk 25. §-a szerint a kisajátítandó tárgy értékének meghatározásánál mindenek előtt a tiszta jövedelmet kell alapul venni; a hol tehát a tiszta jövedelem meghatározható, más adatok csak mint tiszta jövedelem meghatározására szolgáló segédeszközök jöhetnek tekintetbe. A jelen esetben a kisajátítandó malom és tartozékainak tiszta jövedelmét a szakértők a XIV. alatti kimutatás szerint 5124 forintban állapították meg; ezen tiszta jövedelmen kívül a kisajátított tárgy értékének meghatározásánál nem lehetett a szakértők által a fahíd, udvarterület, legelő, istálló, kocsiszín, malomépület, zsilip, regalejog, a malomcsatorna-terület értéke és ásatási költségei czimén megállapított összegeket elfogadni; mert a malom jövedelmezőségéhez mindezen tényezők hozzájárulása szükséges. Egészen helytelen tehát a szakértők becslése annyiban, a mennyiben a kisajátítandó tárgy tiszta jövedelmén kivül még az épületek, az udvar, a malomhoz tartozó legelő, híd, zsilip, regalejog s a malom-csatorna értékét és a malom-csatorna ásatási költségeit is számításba vették. (1884 április 1-én 1886. sz. a.) 303. Az 1881 : XLI. t.-cz. 23. §-a szerint a kisajátítandó tárgyak értéke valódi és teljes kárpótlás mellett eszközlendő és pedig a mint az a 25. §-ban foglaltatik, a becsléskor létező árak, haszonbérek, tiszta jövedelem s egyéb számba vétetni szokott körülmények alapján. Szakértők azon véleményére állapított becsérték, hogy a kisajátított részek területe a városhoz közel fekszik s jövőre házhelyekre is használható lesz, figyelembe nem vehető, mert a törvény 25. §-ának értelmében a jelen mivelési ág és a meglevő állapot szolgálhat becslési alapul és nem valamely beállható változás vagy a területtestek reményelhető emelkedése; figyelembe az sem vehető, hogy városának jó piacza van s a terület közel fekszik, ha az egyszerűen szántóföld gyanánt használtatik és nem áll kerti mivelés alatt, melynek terményeire nézve a piacz közelsége kiváló fontossággal bir. (Curia 1884 október 28. 2679. sz. a.)