Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Kisajátítás. 107 304. Kisajátítás esetében a helybeli árak, bérek és haszonbérek azért, mert bizonyos helyen a nép felette ragaszkodik földjéhez és ez okozza a túlságos árakat, nem mellőzhetők, mivel a tényleges árak szolgálhatnak egyedül a kárpótlási összeg meghatározásánál alapul. (Curia 1885 január 20-án 7856/1884. sz. a.) 305. Kisajátítás folytán kettészakított földbirtokot összekötő hid költségeinek megtérítését a kisajátított joggal igényelheti. (Curia 1885 deczember 29-én 7657. sz. a.) 306. A kisajátítás ugyan a valódi és teljes kártalanítás mellett eszközlendő, de a kisajátítási vállalat folytán remélhető áremelkedés a kártalanítási összeg meghatározásánál számításba nem vehető. A törvény által előszabott ezen kölcsönös irányelvet szem előtt tartva, a meghallgatott szakértőknek véleményére, — tekintettel a kisajátítási törvény 54. § kártalanítási összegnek meghatározása nem alapítható, mert a nevezett szakértők a kisajátítási törvénynek fent idézett 25. §-a ellenére számításba vették a becslési jegyzőkönyvhöz ./• és ./• alatt mellékelt azon eladási szerződéseket is, melyek a megnyilófélben levő és részben építkezés alatt álló Teréz-körutba eső, a kisajátítástól már ment és szabályozott háztelkek iránt a legutóbbi időkben köttettek, melyek árainak emelkedésére tehát már a kisajátítási vállalat fokozatos létrejötte gyakorolt befolyást; mert továbbá nevezett szakértők a kérdéses házteleknek a kisajátítás folytáni megcsonkításából a fenmaradó résznek értékveszteségét következtették, a nélkül, hogy az értékveszteséget összegszerüleg meghatározták volna, és így tudni lehetne, hogy az általuk meghatározott kártalanítási összegből mennyi esnék az állítólagos értékveszteségre. Nem vétethetvén ezek szerint figyelembe a szakértők véleménye; miután a kérdéses telek beépítve és bérbeadva nem volt és miután az, hogy kisajátítást szenvedő a telket 1872. évben mennyiért vette és mennyi kamatvesztesége és költsége volt, a becslés idejébeni ár meghatározásánál nem mérvadó, — a kisajátított 4627/100 négyszögöl terület kártalanítási árának megállapitánánál az 1881 : XLI. t.-czikk 25. §-ának útmutatása szerint csakis a kisajátító fél részéréről M—G) alatt felmutatott kisajátítási egyezségek, illetve adásvevési szerződések szolgálhatnak zsinórmértékül. (1886 június 1-én 3035. sz. a.) 307. Ha a kisajátított terület egy gyártelepnek képezi kiegészítő részét, ezen területnek értéke nem csupán a szerint határozandó meg, a mint épen a kisajátítás időpontjában használtatott, hanem a szerint is, a mint az egy gyártelep kiegészítő részekép, az üzlet változó szükségeihez képest használtathatott. (Curia 1886 október 27-én 5621. sz. a.) 308. A lelkészt illető szolgálmányok a kisajátított földekkel nincsenek oly elválaszthatatlan kapcsolatban, hogy azok egyenértéke a föld értékéhez hozzácsatolandó és a kisajátító ezen szolgálmányok egyen-