Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Kisajátítás. 105 szakértő véleménye eredményéből vont átlagos számítás utján megállapítása, egyéb elfogadható értéktényező hiányában, e helyen is helyesnek találtatik. (Curia 1902 augusztus 18-án 2070. sz. a.) 299. Figyelembe vehető a kisajátítási ár megállapításánál azon különös használati mód, melyet a tulajdonos alkalmazni czélzott. Curia: Azon körülményből hogy a rákoskeresztúri határban egy hold föld ára átlag 100 és 250 forintnyi értékben váltakozik, kétségtelenné válik, hogy kisajátítást szenvedett H. A. fiai fentérintett ingatlant, melyből a kisajátítás történt, tekintve annak holdankénti 800 forint árát, az abban levő kavicstelepek kiaknázása és hasznosítása czéljából szerezték meg: minélfogva habár a kisajátítási törvény 25. §-a értelmében a kisajátítás folytán jétrejövendő vállalatból remélhető emelkedés számításba nem jöhet: e körülményt, tekintettel arra, hogy a szakértők 2. pontra adott feleletükben megállapítják, hogy a kisajátítás alá vett terület egy része, mintegy 420 folyóméter hosszban 10—13 méter mélységig terjedő kavicstelepet képez, a 4. feleletben pedig állítják, hogy ezen kavicstelepek értékesithetése a rákosujszászi vasútvonal nélkül sincs kizárva, a mennyiben a közbirtokossági bányából mintegy 20 év óta szállíttatik kavics az országútra 10—18 kilométer távolságnyira s hogy a rákosujszászi vonal építését megelőzőleg a m. kir. kincstár 15000 forintnyi bért fizetett 10 holdnyi területért, tehát holdanként 1500 forintot: figyelmen kivül hagyni annál kevésbé lehetett, mert 7. sz. szerint ugyancsak a m. kir. államvasutak igazgatósága a kisajátítás szenvedettekhez 1882. évi márczius 8-án felszólítást intézett az iránt, hogy hajlandók volnának-e a kérdéses ingatlant átengedni, mely által az, hogy az érintett terület, mint kavicstelep vétessék tekintetbe, indokolva van; valamint nem áll ellent az sem, hogy jelenleg már két kavicsbánya művelés alatt lévén, meg sem határozható azon időpont, midőn a kiaknázás a kérdés alatti telepre kerülhet, mert a kisajátítást szenvedettek a birtokukban levő kavicstelep kihasználását bármikor tetszésük szerint megkezdhetik, mivel az attól függ: képesek-e a fentálló vállalatokkal versenyezni s hasonló vagy jobb minőségű anyagot szolgáltatni. Tekintve mégis, hogy a kavicstelepek biztos haszonnali kiaknázása az eljárás folyamán nem igazoltatott, a holdanként kért 2500 forint meg nem állapíttathatott, mivel azonban a fenforgó viszonyokból kétségtelenül kitűnik, hogy kisajátítást szenvedettek által szerződésileg kataszteri holdanként 800 forinttal megállapított és fizetett összeg teljesen indokolt. (1884 márczius 11-én. 7007. sz. a.) 300. A kisajátítási kártalanítási összeg megállapításánál nem hagyható figyelmen kivül az, hogy a kisajátítás folytán a birtok ketté szakad és hogy a hid és vasút építése által a lefutó víz a ki nem sajátított területre vezettetik. (Curia 1884 márczius 18-án 8019. sz. a.) 301. Értékcsökkenés egyedül abból, hogy valamely birtok a vaspálya által áthasittatik, nem következik. Értékcsökkenés a mezei gaz-