Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

A tulajdonjog. 97 a körülmény azonban nem menti fel alperest a felelősség alól ama kár tekintetében, mely a részéről eszközölt épitkezésnél állítólag elkövetett műszaki hiba folytán idéztetett elő. Nem menti fel pedig a fenntebb érintett körülmény alperest a kártéritési kötelezettség alól azért, mert a tulajdonos a saját telkének használatában a szomszédos telek tulaj­donosának érdekeire kellő tekintettel lenni tartozik és ha telkének használata közben oly cselekményeket végez vagy végeztet, melyekből a szomszédos telek tulajdonosára kár háramlik, azért közvetlenül ő a felelős, az épület tulajdonosa tehát felelős azokért a károkért, melyek a részéről eszközölt épitkezés közben épitési hiba folytán következtek be, a mennyiben harmadik személylyel szemben az, hogy az épület tulajdonosa az épitést épitőmesterre bizta s az épitési hiba az építő­mester által követtetett el, az épület tulajdonosának felelősségére nézve befolyással nem lehet és az épület tulajdonosát csakis arra jogosíthatja' fel, hogy az építőmestertől az ennek ténykedése vagy mulasztása által okozott kárának megtérítését követelje. Ezeknél fogva felperes elutasí­tása tekintetében mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztatásával, felpe­res kereseti jogát alperessel szemben megállapítani s a mennyiben az alsóbiróságok által az ügy csupán a kereseti jog szempontjából birál­tatott el, az elsőbiróságot a per érdemében való uj határozat hozatalára utasítani kellett. (1902. április 23-án 4407. sz. a.) 282. A tulajdonos a tulajdonához tartozó dolgot szabadon hasz­nálhatja ugyan, de csak ugy, hogy a használat módja által másnak közvetlenül kárt ne okozzon: vagyis a tulajdonos szabad használati jogának korlátja mások hasonló terjedelmű joga. Ebből az elvből önként folyik a hazai birói gyakorlatban állandóan követett az a szabály, miszerint az építtető telektulajdonos köteles mindazt megtenni, a mi arra szükséges, hogy a szomszédos telken létező épületek biztonságukban kárt ne szenvedjenek. Eme szabály szerint felperes köteles lévén a szomszéd telken létező és alperesnek tulajdonát képező épület fennállá­sának biztosítására mindent megtenni s e czimen állítólag felmerült feles épitési költség megtérítését annál kevésbbé jogosult alperesektől követelni, minthogy a 2. sz. alatt csatolt okmány szerint az alperesek épülete hatósági engedély alapján épült és ennek az épületnek biztosí­tására eszközölt munkálatok elodázhatlan szükségességét épen felperes építkezése okozta, mert ha felperes nem építkezik, a C) alattiban rész­letezett munkálatok szükségessége elő sem áll. (Budapesti törvényszék 1893. Budapesti tábla helybenhagyja. Curia helybenhagyja 1896 már­czius 17-én 1798/1895. sz. a.) 283. A tulajdonos megtilthatja a szomszédos telken oly csatorna építését, mely reá, illetve tulajdonára sérelmes; és ennek érvényesítése polgári perutra tartozik. Curia: Felperes keresetében a közegészségi szempontokat is fel­említi ugyan, de az alperes telkén levő folyadék-levezető csatornát nem pusztán az arra vonatkozó okokból, hanem főleg azért támadja meg, mert a közelség miatt s állított megrongált állapotában a felperes Orecsák : Magyar Döntvénytár. VIII. 7

Next

/
Thumbnails
Contents