Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)
98 A tulajdonjog. szomszédos házában levő lakást és pinczét teljesen hasznavehetetlenné tette; minélfogva a közegészségügyi szempontok, melyeket illetően az 1876 : XIV. t.-cz. értelmében a közigazgatási hatóság van hivatva eljárni, valamint ezen hatóságnak a tekintetben tett vagy teendő intézkedései nem állják útját annak: hogy a felperes a közegészségi szempontokból esetleg kifogás alá sem eső csatornának oly módon való kiépitését és illetően átalakitását szorgalmazhassa, hogy az által a tulajdonát képező szomszédos házra nézve az alpereses állitólagos jogellenes cselekménye és illetve mulasztása következtében előállott veszély és hátrány elhárittassék; és minthogy alperesnek felperes által sérelmesnek tartott ténye és mulasztásra nem közügyre, hanem kiválóan a felperest illető dologra vonatkozik, az ily magánjogi dologra vonatkozó cselekmények és mulasztások feletti határozathozatal pedig nem a közigazgatási hatóság, hanem a polgári biróság alá tartozik, kellett a tábla végzésének megváltoztatásával a kereset tárgyát tevő kérdés elbírálását a rendes biró illetőségének körébe tartozónak kimondani és a másodbiróságot az ügy érdemleges elintézésére utasitani. (1893 július 25-én 7659. sz.) 284. Nem felelős a szomszéd telkén keletkezett kárért a telek tulajdonosa, ha tulajdonát képező udvartelken végez nivellirozási munkálatokat, s a telek határvonalait figyelembe tartva, a szomszéd telkének földanyagát nem érinti. (Curia 1895 október 17-én 10278/1894. sz. a.) 285. Minden tulajdonosnak a más földjén levő fák gyökereit saját földjéből kitépni s az ő légüre felett függő ágakat levágni módjában és jogában állván, ezeknek eltávolítása végett vagy kártérítés iránt perrel fellépni nem jogosult. (Curia 1896. évi 3132. sz. a.) 286. A telek tulajdonosa a szomszéd telkén álló fának saját telke fölé nyúló ágait levághatja. Tábla: A per folyamán tartott birói szemle alkalmával a meghallgatott szakértő által megállapittatott, hogy a megszemlélés tárgyát képezett fa alperesek szomszédos földjén 25 • ölnyi területet beárnyékol s ez által e terület termőképessége lényegesen korlátozva van; alperesek jogosultak voltak tehát az ily módon való károsodás ellen védekezni s az emiitett fának a földjük fölébe hajló galyat levágni. Felperesnek állitólagos szolgalmi jogára való hivatkozása figyelembe vehető nem volt, mert telki szolgalom csak ennek telekkönyvi bekeblezése utján szerezhető, azt pedig felperes nem állitotta, annál kevésbbé bizonyította, ő az emiitett fára nézve ily szolgalmi joggal bir. (Curia helybenhagyja. 1894 május 14-én 5816/1893. sz. a.) 287. A közutak bármely elfoglalása és a fáknak oly ültetése, mely a szabad közlekedést gátolja, tilos lévén, az ily módon ültetett fa ágainak levágása következtében kártérítés iránti jog nem származik. Curia: A kereseti állitás szerint alperes által levágatott faágakra nézve a per folyamán tartott birói szemle alkalmával megállapittatott, hogy azok a perben emiitett dülőut mentén ültetett diófákról az ut