Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

68 Házassági törvény. 77. §. — Anyagi rész. állította, hogy a magyar állampolgárság megszerzése után alperest értesítette arról, hogy különélésüknek a magyar jog szerint ismeretlen állapota megszüntetésével, a házassági együttélés visszaállítását kívánja s hogy ezen időtől számított hat hó lefolyt, holott a különélés csak ezen időponttól lenne jognélkülinek. tekinthető s így a kereset beadásakor de a visszatérésre vonatkozó felhívást tárgyazó kérvény beadásakor is (és ennek vizsgálata is, az indokolás elején kifejtettek szerint, jelen per keretébe tartozik), hiányoztak a H. T. 77. §. a) pontjában körülirt lényeges kellékek s igy azon tény, hogy alperes a birói felhívásnak nem tett eleget, a jelzett §-ban körülirt joghatálylyal nem birhat, a keresetet el kellett utasítani. (Curia : Helybenhagyja 1899 június 6-án 2939. sz.) 149. A magyar állampolgárság elnyerésének tényével megilleti már a magyar honos házasfelet az a jog, hogy házastársát, ki őt szándékosan és jogos ok nélkül elhagyta, az általa megbontott házassági életközösség visszaállítására felhivassa és a mennyiben az elhagyó a felhívásnak igazolatlanul eleget nem tesz, a házasság felbontását az 1894 : XXXI. t.-cz. 77. §. a) pontja alapján sikerrel kérhesse, ha csak attól a jogos ok nélkül való elhagyástól az ama törvényszakasz értelmében megkívántató hat havi idő eltelt, tekintet nélkül arra, hogy ennek a határidőnek kezdőpontja a magyar állampolgárság elnyerése napját megelőző időbe esik. Kir. törvényszék: Felperes, ki eredetileg osztrák állampolgár volt, de az E) alatti szerint magyar honosságot nyert s a házasságfelbontást ezen kir. törvényszék mint a 17005/1901. I. M. S. rendelettel kiküldött előtt az 1894 : XXXI. t.-cz. 77. §. a) pontja alapján kéri azon az alapon, mert alperes őt még 1887. évben szándékosan jogos ok nélkül elhagyta s a házassági életközösséget birói felhívásra sem állította vissza. Curia (1902 április 2-án 2056. sz.) Az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával, az elsőbiróság ítélete hagyatott helyben az 1894 : XXXI. t.-cz. 115. §. rendelkezésének és megfelelő indokolása alapján és azért, mert a magyar állampolgárság elnyerésének tényével megilleti már a magyar honos házasfelet az a jog, hogy házastársát, ki őt szándékosan és jogos ok nélkül elhagyta, az általa megbontott házassági életközösség visszaállítására felhivassa és a mennyiben az elhagyó a felhívásnak igazolatlanul eleget nem tesz, a házasság felbontását az 1894 : XXXI. t.-cz. 77. §. a) pontja alapján sikerrel kérhesse, hacsak attól a jogos ok nélkül való elhagyástól az ama törvényszakasz értelmében megkívántató hat havi idő eltelt, tekintet nélkül arra, hogy ennek a határidőnek kezdőpontja a magyar állampolgárság elnyerése napját megelőző időbe esik. 150. Külföldiek között külföldön kötött házasság felbontását az utóbb magyar honossá lett házas fél a H. T. 77. §. a) pontja alapján kérve, nemcsak azt tartozik kimutatni, hogy a házassági életközösséget megbontó házastárs birói határozattal az életközösség visszaállítására lett kötelezve, és e határozatnak a bíróilag megszabott határidő alatt igazolatlanul eleget nem tett, hanem azt megelőzően az életközösség visszaálli-