Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Házassági törvény. 77. §. — Anyagi rész. 6,7 megszerzésének oly hatály tulajdonittassék, mely az előbb jogos különélést, a magyar állampolgárság előtti időre, visszahatólag jogos ok nélkülivé tegye. Pestvidéki törvényszék: Az életközösség visszaállítására vonatkozó birói felhivás kieszközlésére irányuló, a pert megelőző eljárásban, az ^elhagyás tényének formai megállapítása a visszatérésre vonatkozó felhivás alapja, s a mennyiben az elhagyás ténye, ideje s az attól számított hat havi idő lejárta meg van állapítva, a határozat kibocsátásának van helye, a felek meghallgatása s bizonyítás felvétele nélkül. Az eljárás ezen módjából, de magából ezen pert megelőző eljárás természetéből és czéljából folyik, hogy ezen eljárás keretében sem az elhagyás szándékos, sem annak jogos ok nélkül való volta el nem biráltatik, s ezen kérdések a birói felhívásban meghatározott záros határidő sikertelen lefolyta után, az 1894. évi XXXI. t.-cz. 77. §. a) pontja alapján indított per keretébe tartoznak, a hol az elhagyó nemcsak a birói felhivás elmulasztását igazolhatja, tehát előterjesztheti azon okokat, melyek folytán az életközösség visszaállítására vonatkozó birói felhívásnak eleget nem tett, de bizonyíthatja azt is, hogy maga az elhagyás jogos okból történt, s akár az egyik, akár a másik tény bizonyítása esetén megszűnik az életközösség visszaállítására vonatkozó birói felhivás joghatálya. Ezen felhivás tehát nem dönti s nem döntheti el az elhagyás jogos ok nélkül való voltát, az ítélt dolog hatályával akként, hogy már magában és pusztán a birói felhivás nem teljesítése a H. T. 77. §. a) pontjában meghatározott bontó okot feltétlenül megállapítaná ; a bíróságnak tehát, figyelemmel a házassági perek jogi természetére is, a per keretében mint érdemi kérdést kellé elbírálnia és eldöntenie azon feltételek fenforgását, melyek a H. T. 77. §. alpontjánál irányadók ^ melyek ezen szakasz alkalmazhatóságának lényeges kellékei. Peres felek közt az életközösség a bécsi cs. kir. országos törvényszéknek 1897 márczius 26-án 26420. sz. alatt kelt végzése folytán szakadt meg, a mely végzés az osztrák honos feleket, ezek kölcsönös beleegyezése alapján, ágytól és asztaltól elválasztotta. A különválás és különélés alapja tehát a felekre illetékes bíróság által hozott határozat, s így a különélés nem jogtalan. A magyar állampolgárság megszerzéséig felperes nőre a férj hazai törvényei voltak az irányadók : a külföldiek személyes állapota azon állam törvényei szerint Ítélendő meg, melyhez mint alattvalók tartoznak. Ki van tehát zárva azon eset, hogy a magyar állampolgárság megszerzése előtti időben, a peres felek illetékes bírósága által hozott határozat alapján beállott tény jogtalanná minősíttessék ; ki van zárva, hogy a magyar állampolgárság megszerzésének oly hatály tulajdonittassék, mely a jelen esetben a peres felek különélését visszahatólag, a magyar állampolgárság megszerzése előtti időre, jogos ok nélkül valóvá tenné. Felperes nőre az 1894 : XXXI. t.-cz. intézkedései csak a magyar állampolgárság megszerzésének idejétől alkalmazhatók, rá nézve a törvény csak ezen időtől kezdve lett hatályossá, a törvény pedig csak a jövőben keletkező jogviszonyokra lévén alkalmazható, a magyar állampolgárság megszerzésének idejétől kezdve kell beállniok mindazon feltételeknek, melyek a H. T. 77. §. a) pontja alkalmazhatóságának lényeges kellékei; a lex fori az általános szabály, s ez alól a jelen esetben a törvény kivételt meg nem állapit {mint pl. a 115. §-nál). Miután felperesnő nem bizonyította, de nem is