Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

66 Házassági törvény. 77. §. — Anyagi rész. §-ának joghatálya még nem nyilt meg és ennélfogva a 21.004/98. sz. birói határozat kiadható sem lett volna, felperesnőt az annak alapján utóbb 6919/99. sz. alatt beadott időelőtti keresetével elutasítani kellett. (Curia 1900. november 15. 6270.) 147. Az állampolgárság elnyerésének időpontja után kell beállaniok mindazon feltételeknek, melyekhez a H. T. 77. §-a a házasság felbontását füzi. A házasfelek közötti életközösség megszüntetésének alapját a badeni járásbíróságnak 1898 augusztus 31-én 180/1898/6. sz. alatt kiadott B) bizonylata szerint ugyanazon biróságnak 1898 április 24-én 180/898/4. sz. alatt hozott határozata képezvén, mely szerint a felek ágytól és asztaltól elválasztattak, alperes ellenében az, hogy a házastársi életközösség megbontása őtet terhelné, nem állapitható meg, mivel az életközösség megszüntetésébe a keresethez H) alatt csatolt jegyzőkönyv tartalma szerint felperes maga is beleegyezett és mert az akkor még osztrák honos mindkét házastárs hazájuk törvényei szerint és illetékes biróságuk által hozott fentebb felhívott határozatnak hatálya felperesre is mindaddig kiterjedt, mig a magyar állampolgárságot el nem nyerte és ezen időpontig különélésük hazájuk törvényes rendelkezésein alapulnak és ekként a különélés állapota is törvényesnek tekintendő. Az idézett határozat hatálya a felperesre nézve megszűnt ugyan 1899 november 18-án, a mely napon a magyar állampolgári esküt letette, de fennáll az ez időben az alperesre nézve is, mely körülmény azonban nem akadályozhatja a most magyar honos felperest abban, hogy mint ilyen alperes ellen a házasság felbontását az 1894 : XXXI. t.-cz. 77. §. a) pontja alapján, melyre keresetét alapitotta, szorgalmazza, de mert alperes ellenében a különélést elrendelő határozattal szemben a szándékos és jogos ok nélküli elhagyás vádja csak az esetben hozathatván fel sikerrel, ha felperes a magyar állampolgárság elnyerésével a többször idézett határozattal elrendelt állapot megszüntetésére és ekként a házastársi életközösség visszaállítására irányuló szándékát alperessel előzően közölve, ezen közlés idejétől a birói felhivás iránti kérvény beadásáig a törvényes hat hó, mint a szándékos és jogos ok nélküli elhagyás időtartama sikertelenül eltelt, tartozott volna felperes ezt a közlést teljesiteni, ezt azonban elmulasztván, az 1894 t XXXI. t.-cz. 77. §. a) pontjának rendelkezései sem nyerhetnek alkalmazást, miért is mindkét alsóbiróság Ítéletének felbontására vonatkozó része megváltoztatandó és felperes keresetével elutasítandó volt stb. (Curia 1900 aug. 6-án 4536. I. 1900. 37. sz.) 148. Osztrák bíróság ágytól és asztaltól elválasztotta a feleket. Utóbb a nő magyar állampolgárrá lett. Fenti határozat hatályát vesztette ugyan a nőre nézve, ám a birói határozaton alapuló különélés az állampolgárság megszerzésének puszta tényével még nem vált jogtalanná a férj részéről, következésképen a nő köteles az állampolgárság megszerzése után férjét értesíteni arról, hogy különélésüknek, a magyar jog szerint ismeretlen állapota megszüntetésével a házassági életközösség visszaállítását kívánja. Csakis ezen értesítés, illetve felhivás sikertelensége esetén tekinthető a különélés jogtalannak, mert ki van zárva, hogy a magyar állampolgárság