Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)
64 Házassági törvény. 77. §. — Anyagi rész. magyar állampolgárság megszerzésének idejétől kezdve kell beállaniok mindazon feltételeknek, melyek a H. T. 77. §-a a) pontja alkalmazhatóságának lényeges kellékei. (Curia 1899 június 6-án 2289. sz.) 141. A bécsi cs. és kir. törvényszék végzésével bizonyitva van, hogy peres felek közös megegyezésük folytán közös kérelmükre ágytól és asztaltól elválasztattak, miből kétségtelenül az következik, hogy alperesnek 1893 május 13-án törvényes oka volt megtagadni azt, hogy férjét — felperest — uj lakására kövesse. Annak a körülménynek pedig, hogy felperes az 1896 április 12-én a magyar állam polgárai közé felvétetett, azt a joghatályt tulajdonítani nem lehet, hogy alperesnek 1893 május 13-án tanusitott jogos eljárása utólag jogtalanná váljék. (Curia 1897 szeptember 10-én 4693. sz.) 142. A házasság felbontását az 1894 : XXXI. t.-cz. 77. §-ának a} pontja alapján az a házasfél kérheti, a kit házastársa szándékosan és jogos ok nélkül elhagyott és ez utóbbi az életközösség visszaállítására kötelező határozatnak• igazolatlanul eleget nem tett." Minthogy azonban felperes az M) alatt csatolt bűnvádi határozattal maga kimutatta, hogy ő sikkasztás miatt hat havi börtönre volt elitélve, továbbá a felperes részéről bemutatott iratokból az is kitűnik, hogy alperes a jelzett Ítélet alapján, a béesi es. kir. országos törvényszéknél az ágytól és asztaltól való elválasztást szorgalmazta s igy kétségtelen, hogy habár az ágytól és asztaltól váló elválasztásra vonatkozó határozat a peres felek kölcsönös beleegyezése alapján keletkezett is — alperes akkor az életközösséget nem jogos ok nélkül szüntette meg, sőt eme a nő társadalmi állására állandóan kiható körülmény eléggé igazolja, hogy alperes a birói felhivás daczára az életközösséget vissza nem állította, s illetve férjét annak lakhelyére nem követte r felperest az 1894 : XXXI. t.-cz. 77. §-ának a) pontjára alapított keresetével elutasítani, illetve a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával azelsőbiróság Ítéletét ezekből az okokból helybenhagyni kellett. (Curia 1897 október 27-én 4689. sz.) 143. Külföldi (osztrák) biróságnak a felek kölcsönös beleegyezése alapján hozott ágytól és asztaltól elválasztó Ítélete a magyar állampolgárságot nyert házasfelet nem kötelezi továbbra is; ezen határozat az állampolgári eskü letétele napján rá nézve hatályát vesztette, ennélfogva kívánhatja a házassági együttélés helyreállítását s e végett jogosan fordulhat a magyar bírósághoz; szükséges azonban, hogy külföldinek maradt házastársát előzetesen felhívta legyen az életközösség helyreállítására. Felperesre nézve, ki az alperessel 1883 február 6-án kötött házassága folytán osztrák honosságú lett, a bécsi cs. kir. országos törvényszéknek 1890 május 6-án 40754/29. sz. alatt kelt végzése, mely szerint alperestől — kölcsönös beleegyezés alapján — ágytól és asztaltól elválasztatott, mindaddig hatályos volt, mig visszahonosittatván, a magyar állampolgári esküt 1900 október 17-én letette és alperest csak abban az esetben kérhette volna az 1894 : XXXI. t.-cz. 77. §. a) pontja alapján az életközösség visszaállítására birói határozattal köteleztetni, ha igazolta volna, hogy