Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

678 öröklési perek. öt irtot hagyományozott, elsőrendű alperes pedig ezt a végrendeletet a hagyatéki ügy tárgyalásakor elfogadta. E szerint felperesek akár törvényes, örökségüket, akár köteles részüket egyedül másodrendű alperestől követelhették s ebbeli joguk érvényesitése végett az ezáltal egyáltalában nem érdekelt elsőrendű alperest perbe idéztetni szükséges nem volt, Az elsőrendű alperes perbe idéztetését az a körülmény sem tette szükségessé, hogy felperesek az elsőrendű alperes ellen is perre utasíttattak ; mert az örökös öröklési jogának érvényesitése iránt előzetes hagyatéki eljárás és perreutasitás nélkül is indithat keresetet az ellen, a ki által öröklési jogában magát sértve érzi; s az a joga, hogy örökösödési keresetét az ellen inditsa x meg, a ki által öröklési jogában magát sértve érzi, a perreutasitó végzés után is megmarad. Jogában áll perbe idéztetni olyan egyént is, a ki ellen perre nem utasíttatott és viszont jogában áll a perből kihagyni azt, a ki ellen szükség nélkül perre utasittatott; mert a perreutasitó végzés czélja csak az, hogy a fenforgó körülményekhez képest meghatároztassék, kit terhel a perreinditás kötelezettsége ; de annak nincs az a joghatálya, hogy a perreutasitott fél öröklési jogát csak abban az esetben érvényesítheti, ha keresetét mindazok ellen meginditja, a kik ellen perreutasittatott.. (1900 augusztus 28-án 6375. sz.) 622. Az esetben, ha osztatlan hagyatékból való kielégítés ezéloztatik, az összes érdekelt örökösök perbe idézendők. Curia: Általános jogszabály az, hogy az örökösödési perben az örökösödési viszonyok lehetőleg rendezendők, a miből következik, hogy az összes érdekelt örökösök perbe idézendők az esetben, ha osztatlan hagyatékból való kielégítés czéloztatik : minthogy pedig a perbe nem vont M. M. férj Gr. V.-nek, az örökhagyó hagyatékához atyja jogán való igénye a keresettel érintve van ; az a körülmény pedig, hogy ez ellen az örökös ellen, felperesek a perre utasitó végzéssel nem lettek perre utasítva, figyelembe nem jöhet; ennélfogva az összes öröklési igények rendezése szempontjából mind a két alsóbirósági Ítélet feloldása mellett, a perben nem álló örökös pótlólagos perbe idézését és meghallgatását el kellett rendelni. (1899 április 28-án 5815/1898. sz.) 623. örökösödési perekben az örökösök közül csupán azokat szükséges perbe idéztetni, a kiknek érdekét az örökség iránt indított kereset érinti. Ezek közé nem tartozik az, a ki a hagyaték tárgyalásakor kijelentette, hogy őt örökségére az örökhagyó még életében kielégítette, hacsak a kielégítés folytán a kötelesrészért nem felelős. a) Curia: örökösödési perekben az örökösök közül csupán azokat szükséges perbe idéztetni, a kiknek érdekét az örökség iránt indított kereset érinti. A hatodrendü alperes azonban már a hagyatéki ügy tárgyalásakor kijelentette, hogy őt örökségére az örökhagyó még életében kielégítette s az örökhagyótól nyert érték nem tesz többet, mint a mennyi őt törvényes örökrésze fejében megilleti. Felperes tehát ezt helytelenül idéztette perbe és kérte elmarasztalni. (2925/1900. sz.) b) Szegedi tábla: A megszerzett hagyatéki iratokból bizonyítva, van, hogy az örökhagyó után szintén öröklésre hivatott Cs. Zs. és társai leszármazók öröklési igényükről az alperesek javára lemondottak, Sz. S.