Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

56 Házassági törvény. 77. §. —Anyagi rész. évi XX. t.-cz. 28. §-ának a) pontja alapján gondnokság alá helyeztetett. Minthogy pedig ezen az alapon gondnokság alatt levők, az 1894 : XXXI. t.-cz. 127. §-ának külön rendelkezése szerint is, cselekvő képtelennek tekintendők, azoknak ténykedéseikből és mulasztásaikból tehát a házassági kötelékre kiható jogi hátrányok reájok nem származhatnak s ebből folyólag az ily elmebetegekkel szemben az 1894 : XXXI. t.-cz. 77. §-ában körülirt eljárás nem alkalmazható s ezen az alapén azok alperesi minőségben egyáltalán perbe sem vonhatók ; a másodbiróság Ítéletét — minden tekintet nélkül arra, hogy az 1894 : XXXI. t.-cz. 77. §-ának egyéb előfeltételei fenforognak-e — ezekből az okokból helybenhagyni kellett. (1900 október 24.2880. sz.) 113. Férj 1888-ban indit válópert; alperesnő 1892-ben helyeztetett gondnokság alá elmebetegség miatt; felperes keresetével elutasittatott mert neje beszámithatlan. (Curia 4144/1899. sz.) 114. A H. T. 77. §. alapján megindítandó per fogalmi kelléke, hogy a szándékosan és jogos ok nélkül elhagyott házastárs kijelentse, miszerint az életközösség folytatására kész s ennek folytán az elhagyott házastárs akaratának első sorban az életközösség visszaállítására kell irányulnia; s ha folyamodó kijelenti, hogy az elhagyót visszafogadni nem hajlandó, a birói felhívás ki sem bocsátható. Az 1894 : XXXI. t.-cz. 77. §. ama rendelkezésének, hogy . az életközösséget megbontó házasfél, az életközösség visszaállítására esetleg birói határozattal köteleztessék, szükségképen előfeltétele, hogy annak a házasfélnek akarata, kit házastársa szándékosan és jogos ok nélkül elhagyott, első sorban az életközösségnek visszaállítására irányuljon és ebből kifolyólag ez a házastárs határozott kifejezést adjon azon komoly szándékának, hogy házastársával, ha az visszatér, hajlandó az életközösséget folytatni s illetve házastársát visszafogadni. Minthogy azonban felperes a per során azt, hogy neje az életközösség visszaállítására birói határozattal köteleztessék, egyáltalán nem kérelmezte, sőt a tárgyalásoknál kizárólag a házasság felbontását szorgalmazta ; magában véve az a körülmény pedig, hogy felperes 1896 február 13-án tartott tárgyalásnál a már idézett t.-cz. 77. §-ára mint bontó okra hivatkozott, az életközösség visszaállítására vonatkozó birói határozatnak hivatalból való kibocsátására alapul nem szolgálhat: az elsőbiróság lényeges eljárási szabályt sértett meg azzal, hogy alperest a 8937. számú határozattal felperes kérelme nélkül, az életközösségnek visszaállítására felhívta és utóbb eme szakasz alapján a házasságot és pedig a feleknek minden további meghallgatása nélkül felbontotta ; a másodbiróság pedig azzal, hogy az elsőbiróságnak eljárását és ítéletét helybenhagyta s így az 1881 : LIX. t.-cz. 39. §-nak o) pontja alapján mindkét alsóbiróság ítéletét s a megelőzően 8937/1896. szám alatt kelt elsőfokú határozatot hivatalból megsemmisíteni s az elsőbiróságot megfelelő szabályszerű eljárásra utasítani kellett. (Curia 1897 május 14-én 1804. sz.)