Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)
650 Kitagadás. delt 1000—1000 írttal az eladó szülők felpereseket -— mint gyermekeket — törvényes osztályrészeikre nézve kivántak kielégíteni; mindazonáltal az érintett adásvevési szerződés nem szolgálhat alapul arra, hogy felperesek a részükre feltételesen fizetni rendelt összegek biztosítását alperesekkel szemben követelhessék. Mert bár az ideiglenes törvényszabályok 4. §-a szerint tékozlás esetében az egyenes leszármazó örökösök törvényes osztályrészüket zárlat által biztosithatják, az egyenes leszármazó örökösök részére biztosított eme jog azonban nem érvényesíthető oly harmadik személyek irányában, kik adásvevés utján tulajdonjogilag megszerezték azokat a javakat, melyek reájuk szerződés utján szállandottak. Minthogy pedig alperesek által követelt biztosításba bele nem egyeztek, sőt azt a per során ellenezték is ; s minthogy az A) a.-i szerződés felperesek és alperesek között jogviszonyt különben sem állapított meg : ezeknél fogva az elsőbiróság ítéletének a kereset tárgyára vonatkozó részét meg kellett változtatni és felpereseket keresetükkel elutasítani. (1889 november 11. 39525/1888.) — Curia helybenhagyja. (1890 október 21. 790.) IV. FEJEZET.* Kitagadás. • H. R. I. R. 52. czim : Továbbá tudnunk kell, hogy az apa felserdült és törvényesjjkoru fiát, — de nem a serdületlent —- az alább irt esetekben, az örökségnek és egyéb vagyonnak megosztására kényszeritheti: 1. §. ha a fiu erőszakkal veti kezét szülőire, vagy velük szemben egyéb súlyos és szembetűnő bánfáimat követ el; 2. §. ha olyan esetből emel bünvádat a szülők ellen, a mely a fejedelem vagy az egész ország köz veszélyé vei nem jár ; 3. §. ha a szülők élete ellen leselkedik, tudniillik : méreggel vagy máskép azoknak vesztére tör ; 4 §. ha az apa akaratának ellenére,, az apai javak gonosz vesztegetése mellett gonosztevő vagy más istentelen életű emberekkel czimboraságban áll; 5. §. ha a fogságba esett apát az ellenség kezéből vagy a tömlöczből, midőn azt tehetné, ki nem váltja, sem ki nem szabadítja, vagy érettékezességet vállalni vonakodik. Ideigl. törv. szab. 7. §-át 1. fentebb . (Tervezet 1976—1982. §.) 562. A kitagadás csak érvényes halálesetre szóló rendelkezésben eszközölhető. Curia : A kitagadás csak érvényes halálesetre szóló rendelkezésben eszközölhető, minthogy pedig az örökhagyó végrendeletet, illetve más halálesetre szóló rendelkezést nem tett, kitagadásról szó nem lehet. (931. 1903. sz.) 563. A kitagadás jogát egyedül az örökhagyó érvényesítheti. Curia : öröklési jogunk szerint a kitagadás jogát egyedül csak az örökhagyó érvényesítheti s az örökösök kitagadási okul szolgálható érdemetlenségi eseteket a szükségörökössel szemben nem érvényesíthetnek. (1902 deczember 4. 7652. sz.) 564. A kitagadáshoz szükséges, hogy annak a végrendeletben határozott kifejezés adassék. Pécsi törvényszék: A kitagadáshoz nem elég az örökösnek a végrendeletben egyszerű mellőzése, hanem az is szükséges, hogy a kitaga-