Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Törvényes osztályrész. 647 nyára, az tehát, a kinek javára a szükségörökös törvényes osztályrészéről lemondott, a harmadik személynek, mint megajándékozott, felelős. Curia : Az id. törv. szab. 7. §-a értelmében a végrendelet a szükségörökös kötelesrészét, hacsak az idézett szakasz utolsó bekezdésében emiitett kitagadási okok fenn nem forognak, a milyeneknek fenforg I. rendű alperesre vonatkozólag nem is állittatott, nem érintheti s ennélfogva a kötelesrész a szükségörököst érvényes végrendelet létében is feltétlenül, törvénynél fogva megilleti, a melyről az örökhagyó halálával, a végrendelet daczára szabadon rendelkezhetik s a melyre harmadik személyek érvényesen jogokat szerezhetnek. Az N) alatti végrehajtási jegyzőkönyv szerint felperes az I. rendű alperest néhai atyja után megillető örökségre s ekként ennek kötelesrészére is 1896 deczember 21-én, tehát a néhai G. P. hagyatékának 1896 deczember 29-én tartott tárgyalását megelőzőleg végrehajtási zálogjogot szerzett s annak alapján a nevezett alperest megillető örökösödési igény birói érvényesitésére a D) alatti végzéssel feljogosittatott. I. rendű alperesnek az 1896 deczember 29-iki hagyatéki tárgyalás alkalmával tett az a kijelentése, hogy atyja végrendeletében megnyugszik, annak hagyatékából semmit sem követel s arról egészen, tehát őt törvénynél fogva feltétlenül megillető kötelesrészről is, a mely szabad rendelkezés alá tartozó vagyoni érdekét képezte, minden ellenszolgáltatás nélkül a másod- és harmadrendű alperesek javára teljesen lemond: az említett alperesek irányában ajándékozást állapit meg, a kik mint megajándékozottak felperesnek az ajándékozó ellenében az ajándékozást megelőzőleg jogerősen megitélt és megállapított követeléseért az általuk örökölt vagyonból az I. rendű alperes kötelesrésze, mint ajándékozott érték erejéig, a melyre ejlperes előzőleg már végrehajtási zálogjogot is nyert, felelősséggel tartoznak, mely felelősségük az előadottaknál fogva megállapítandó, s tekintettel arra, hogy a perben a kötelesrész mennyisége meghatározva nem lett : az elsőbiróságot a kötelesrész mennyiségének megállapítása tekintetében további eljárásra s ebben a kérdésben, valamint tekintettel arra, hogy a perköltség iránti rendelkezés a végitéletre tartozik, a perköltségre is kiterjedő uj itélet hozatalára utasítani kellett. (1900 május 31-én 771. szL. még Curia I. G. 367/1899. sz. ítéletét fentebb 286. sz. alatt.) 557. Azt, hogy az örökhagyónak tiszta hagyatéka az ajándékozáskor volt érték felénél kevesebb, a kötelesrészre jogosult tartozik bizonyítani. Budapesti tábla: Az ideigl. törv. szab. 8. §-a szerint ajándékozás esetében a törvényes osztályrész kielégiitésének akkor van helye, ha a leszármazó egyenes örökösök bebizonyítják, hogy az örökhagyónak tiszta hagyatéka, az ajándékozáskor volt érték felénél kevesebb, s így arra, hogy a törvényes osztályrész mennyisége határozottan megállapítható legyen, okvetlen szükséges a tiszta hagyaték értékét ismerni, mi pedig az ajándékozó életében ki nem tudható, ennélfogva arra, hogy a törvényes osztályrész számszerűleg megállapított mennyiségben biztosittassék, a főalap, a biztosítandó összeg meghatározása hiányzik ; minek természetes következménye, hogy ily irányú kereset sikerrel meg nem indítható. De ettől el is tekintve, a törvényes osztályrész az ideigl. törv. szab. 4. §-a értelmében, csakis tékozlás esetében zárlat által biztositható. Jelen esetben